Külföld
Százmillió eurót lapátolt ki Zimbabwéból az egyik legnagyobb klímavédő vállalat

A Die Zeit német lap, a svájci SRF műsorszolgáltató és a Follow the Money oknyomozó portál munkatársai egy be nem jelentett látogatást tettek a világ egyik legnagyobb erdővédelmi projektjénél: a Kariba projektnél. Ők voltak az első újságírók, akik alapos helyszíni vizsgálatot végeztek – kezdte beszámolóját a Follow The Money (FTM) júliusi riportja. Mint írták, a projektrégióhoz közeledve már a látvány is arról árulkodott, hogy a South Pole által felvázolt sikertörténettel valami nincs rendben – írják.
„Az aszfaltozott szakaszok kátyúsak: a nyolcvanas évek eleje óta nem tartották karban őket. A környéken nincs mobilhálózat, sok házban nincs áram” – számoltak be a riporterek. Pedig az elmúlt években több mint 100 millió eurót termelő projekt bevételének nagy részét Kariba polgáraihoz kellett volna juttatni.
Az FTM cikke kiemelte, hogy a South Pole zimbabwei programjának helyszínén mintegy 300 ezren élnek. Mivel ez a régió távol esik a fővárostól, a kormány sem fordít rá különösebb figyelmet. Az emberek szegénységben élnek: sokan sárból épült nádtetős házakban laknak. Infrastruktúra híján a többség gyalogosan közlekedik, és az olyan alapvető szolgáltatások pedig, mint a víz, az oktatás és az egészségügy mind távol esnek a lakóhelyüktől.
Ebben a közegben látta meg a potenciált egy állítólagos jótevő, Steve Wentzel 2011-ben. A férfi új iskolákat, egészségközpontokat és veteményes kerteket ígért, cserébe a fák megóvásáért. A helyi földtulajdonosokkal, így a regionális szervezetekkel és a szafari társaságokkal kötött megállapodások révén pedig több mint 780 ezer hektáros terület került az ellenőrzése alá. (Az FTM becslése szerint ez nagyjából megfelel Puerto Rico területének, ami 13 791 négyzetkilométer – a szerk.)
A férfi azzal indokolta a klímavédelmi projektet, hogy veszélyben van a régió vadvilága. Az orvvadászat és az illegális fakitermelés mellett a helyi mezőgazdaságot is veszélyforrásként jelölte meg. Így a kukorica, dohány, gyapot és diófélék nagyüzemi termelését is az erdőpusztulás okozójának tekintette, ami helyett alternatív bevételi forrásokat ígért a közösségeknek. Mint arra a cikk rámutatott, az üzletember az állítólagos klímavédelem jegyében a helyi lakosokat állította be a környezetpusztítás felelőseinek – írják.