Külföld

A spanyol kormány ügyvivőként működik az új kabinet beiktatásáig

A jogszabályi előírások szerint az ügyvivő kormány feladata a napi ügyek kezelésére korlátozódik

Spanyolországban a választások után leköszönő kabinet keddtől korlátozott jogkörrel, ügyvivő kormányként működik az új kabinet beiktatásáig – olvasható a hivatalos állami közlönyben (BOE) megjelent rendeletben.

A spanyol kormány ügyvivőként működik az új kabinet beiktatásáig
Spanyol parlament
Fotó: OSCAR DEL POZO / AFP

A spanyol jogszabályi előírások szerint az ügyvivő kormány feladata a napi ügyek kezelésére korlátozódik. Nem terjeszthet be sem költségvetési, sem egyéb törvényjavaslatot a parlamentnek, viszont alkothat törvényerejű rendeletet igazoltan sürgős és rendkívüli esetekre, amelyeket azonban a törvényhozásnak is jóvá kell hagynia.

Például 2016-ban Mariano Rajoy akkori ügyvivő miniszterelnök így hosszabbította meg a lejáró foglalkoztatástámogatási állami programot, 2019-ben pedig Pedro Sánchez a Thomas Cook brit utazási irodának a spanyol turizmusra is súlyos csapást jelentő csődje után kármentőcsomagot fogadtatott el.

E két miniszterelnök tartja az ügyvivői státusz rekordját is Spanyolországban; Mariano Rajoy 314, Pedro Sánchez 254 napig volt ügyvivő kormányfő, minden esetben azért, mert a parlamenti választásokon nyertes párt önállóan nem rendelkezett a kabinet megalakításához szükséges 176 fős többséggel a törvényhozásban, és nem tudott kellő számú támogató szavazatot gyűjteni más pártoktól.

A kialakult patthelyzet miatt Spanyolországban 2015 és 2019 decembere között négy alkalommal tartottak parlamenti választásokat. Utóbbit követően alakult meg az ország történetének első koalíciós kormánya, a most leköszönő Sánchez-kabinet.

A július 23-án rendezett általános választásokat az eddigi ellenzéki, konzervatív Néppárt (PP) nyerte, 136 mandátumot szerezve a 350 fős parlamentben.

A külföldön leadott voksokat július 31-ig kell összeszámolni, ezt követően hozzák nyilvánosságra a hivatalos végeredményt, amely a fellebbezési idő leteltével a választásokat követő 40. napon jelenik meg az állami közlönyben.

Alberto Núnez-Feijóo, a PP elnöke és kormányfőjelöltje már a választási éjszakán bejelentette: a parlamenti többség hiánya ellenére megpróbál kormányt alakítani, azóta pedig azt is közölte, hogy az együttműködés lehetőségét a VOX, a Navarrai Népi Unió (U.P.N.), a Baszk Nacionalista Párt (PNV) és a Kanári-szigeteki Koalíció (CCa) politikai formációkkal keresi.

A Néppárt országos vezető testületének hétfői ülésén azt is elmondta, hogy személyesen arra kérte Pedro Sánchezt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) elnökét: ne akadályozza a legtöbb szavazatott nyert PP kormányalakítását.

A PSOE ugyanis, veresége ellenére szintén növelte korábbi mandátumai számát 122-re, és matematikailag megvan az esélye, hogy többséget szerezzen a parlamentben, ha meg tud állapodni azokkal a pártokkal, amelyek az előző ciklusban, akár támogatással, akár tartózkodással elősegítették a kormányalakítását. Ezek: a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC), az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya), a Baszk Népi Gyülekezet (Euskal Herria Bildu) és Baszk Nacionalista Párt (PNV).

A „diszkrét egyeztetés" szándékát megerősítette Maria Jesús Montero ügyvivő pénzügyminiszter, a PSOE főtitkárhelyettese a Cadena Ser rádiónak nyilatkozva, azonban jelenlegi prioritásként a parlament alsó- és felsőházának megalakulását nevezte meg.

Az új törvényhozás várhatóan augusztus 17-én tartja alakuló ülését, ezt követően VI. Fülöp király konzultációra hívja a pártok vezetőit, hogy felmérje, mely párt miniszterelnök-jelöltjének lehet esélye megszerezni a parlamenti szavazáson a szükséges többséget, azután pedig kormányt alakítani.

A jogszabályi előírások szerint a spanyol törvényhozásnak két hónapja van arra, hogy megválassza az ország miniszterelnökét, különben új választásokat kell kiírni.

Kapcsolódó írásaink