Külföld

Vang Ji: Washingtonnak a Kissinger-féle diplomáciai bölcsességre van szüksége Kína-politikájában

Az Egyesült Államoknak a „Kissinger-féle diplomáciai bölcsességre” van szüksége Kína-politikájában – jelentette ki szerdán Vang Ji kínai külügyi államtanácsos Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszterrel folytatott pekingi tárgyalásain.

Vang Ji: Washingtonnak a Kissinger-féle diplomáciai bölcsességre van szüksége Kína-politikájában
Vang Ji kínai külügyi államtanácsos és Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter
Fotó: AFP/China’s Ministry of Foreign Affairs/Handout

Az amerikai külügyminisztérium már kedden bejelentette, hogy tudnak Kissinger kínai látogatásáról, de hangsúlyozták, hogy az idén 100 éves történész-diplomata, aki 1973 és 1977 között volt miniszter, nem a washingtoni kormány képviseletében utazott a kelet-ázsiai országba.

Vang, aki 2013 és 2022 között volt kínai külügyminiszter, „régi barátnak” nevezte Kissingert, és dicsérte, amiért szerinte „pótolhatatlan szerepet” játszik a két nagyhatalom vezetése közötti kölcsönös megértés előmozdításában.

„Az amerikai Kína-politikának a Kissinger-féle diplomáciai bölcsességre és a Nixon-féle politikai bátorságra van szüksége” – idézte a kínai külügyminisztérium közleménye Vangot a találkozó kapcsán.

Kissinger nem az egyetlen korábbi amerikai külügyminiszter, aki ezen a héten Pekingben igyekezett stabilizálni a kétoldalú kínai–amerikai kapcsolatokat.

John Kerry, aki 2021 januárja óta klímaügyi amerikai elnöki különmegbízott, hétfő óta szintén a kínai fővárosban folytat tárgyalásokat a klímaváltozás elleni küzdelemről, ami része annak a tágabb amerikai diplomáciai erőfeszítésnek, amellyel Washington igyekszik helyreállítani a normális párbeszédet a két nagyhatalom között. Antony Blinken jelenlegi amerikai külügyminiszter júniusban járt Pekingben.

Több kérdés is feszültséget keltett a kínai–amerikai kapcsolatokban az elmúlt években, többek között a kínai–orosz partnerség, a Tajvan feletti fennhatóságra vonatkozó kínai követelés és a csúcstechnológiákkal kapcsolatos kereskedelmi vitákra vonatkozó amerikai követelések.

Vang hangsúlyozta Kissingernek, hogy Kínát „lehetetlen kívülről megreformálni”, és „még inkább lehetetlen körbezárni vagy feltartóztatni”.

Akármilyen nehéz is, mindkét oldalnak egyenlő félként kell kezelnie a másikat, és fenn kell tartania a kapcsolatot a másikkal – idézte a kínai külügyminisztérium közleménye Kissingert, aki a dokumentum szerint hozzátette: elfogadhatatlan, ha megpróbálják elszigetelni a másik felet.

Tajvannal kapcsolatban Vang leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak távolságot kellene tartania a „tajvani függetlenségre törekvő szeparatista tevékenységtől”, ha Washington stabilitást szeretne a Tajvani-szorosban.

Kissinger kedden Li Sang-fu kínai védelmi miniszterrel folytatott megbeszélést, amelyen az amerikai diplomata hangsúlyozta kínai partnerének, hogy az „Egyesült Államoknak és Kínának meg kellene szüntetnie a félreértéseket, és békésen egymás mellett kellene élnie, ezzel elkerülve a konfrontációkat. A történelem és a gyakorlat folyamatosan bebizonyították, hogy sem az Egyesült Államok, sem Kína nem engedheti meg magának, hogy ellenfélként kezelje a másikat”.

A márciusban hivatalba lépő Li továbbra is amerikai szankciós listán van amiatt, hogy 2017-ben részt vett a legnagyobb orosz fegyverexportőrrel lebonyolított kereskedelmi ügyletben. Peking már kérte a büntetőintézkedés megszüntetését a párbeszéd előmozdítása érdekében.

Kissinger Richard Nixon és Gerald Ford néhai amerikai elnökök kormányában töltött be külügyminiszteri, valamint nemzetbiztonsági tanácsadói posztot, és kulcsszerepet játszott a Washington és Peking közötti politikai és diplomáciai kapcsolatok normalizálásában az 1970-es években.

Kapcsolódó írásaink