A tengeri hadviselés új korszakát nyitotta meg Ukrajna?

Kedden Oroszország arról számolt be, hogy erői visszavertek egy ukrán dróntámadást a Krím félszigeten. A támadás egy nappal az után történt, hogy tengeri drónokkal támadtak a kercsi hídra, amelyen ideiglenesen leállt az autóforgalom – írta meg a hirado.hu.

A jelentések az ukrán ellentámadást emelik ki a történtek kapcsán, amit az írtak szerint a Krímben főként drónok és nagy hatótávolságú rakéták bevetésével folytatnak majd.

„Ukrajna robbanószerkezetes, személyzet nélküli felszíni hajókat (USV-ket) alkalmaz, amelyek félelmetes fegyverek az orosz flotta és a tengeri infrastruktúra ellen” – mondta Scott Savitz, a RAND Corporation amerikai kutatószervezet vezető elemzője.

A szakértő elemzése szerint a vízi drónok nagy robbanótöltet hordozására alkalmas hajók, amelyeket csapásmérési képességük tesz különösen veszélyessé.

Ráadásul ezeket még a fejlett orosz technika is nehezen észleli. Emellett a drónok viszonylag alacsony ára – körülbelül 83 millió forint – azt is lehetővé teszi, hogy Ukrajna nagy számban hajtson végre támadásokat orosz hadihajók ellen.

Az ukrán erők úgynevezett USV-ket (személyzet nélküli vízfelszíni hajókat) vetnek be. Ezek vízsugaras hajtásukkal maximálisan 80 kilométer per órás sebességre képesek. A bevetéskor az eszközt kezelő ember a fedélzeten elhelyezett kamerát használja a célpontok azonosítására, majd nagy sebességgel nekivezeti a drónt a célpontnak. Orosz légibombákról származó két gyutacs található a vízi drón orrában, amely az ellenséges hajótestbe csapódáskor beindítja a robbanófejet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022-ben pénzgyűjtési kampányt indított egy flottányi vízi drón építésére, hogy megvédjék az ukrán városokat a fekete-tengeri hajókról indított orosz rakétacsapásokkal szemben.

A szevasztopoli kikötő elleni támadás során kerültek először elő az ukrajnai konfliktusban a vízi drónok.

Moszkva szerint 2022. október 29-én Ukrajna haditengerészeti drónokkal – az értesülések szerint legalább hét darabbal – támadott meg orosz hadihajókat Szevasztopol kikötőjében, az orosz fekete-tengeri flotta székhelyén. A támadás akkor nem süllyesztett el egyetlen hajót sem, viszont Moszkvát arra kényszerítette, hogy kiépítse a krími kikötők védelmét, és hogy hadihajókat hajózzanak a kikötő védelmén kívülre.

A haditengerészeti drónokkal megismételt támadások arra késztették Oroszországot, hogy fokozott biztonsági intézkedéseket tegyen a szevasztopoli katonai kikötő bejáratánál és az ott állomásozó hajók körül.

Az oroszok hálókat, pontonokat és egyéb akadályokat szereltek fel, valamint az ellenséges búvárok felderítésére kiképzett delfineket telepítettek a kikötő közelébe.

H. I. Sutton független védelmi elemző szerint Oroszország megpróbálja álcázni hadihajóit egy első világháborúban is alkalmazott technikával. A hadihajók orrát és a tatját – a hajó hátulsó felét – sötét színűre festették, ezzel pedig összezavarják az öngyilkos drónok és a műholdak kezelőit, megakadályozva őket abban, hogy könnyen azonosítsák a fontosabb hajókat – az orosz hadihajók így rövidebbnek tűnnek a kamera képén. A szakértő szerint ez is bizonyítja, hogy az orosz haditengerészet komolyan veszi a tengeri drónok jelentette fenyegetést.

A krími ellentámadás egyik fő fegyverei lehetnek a haditengerészeti drónok.

Bár Ukrajna céljait illetően visszafogottan nyilatkozott a folyamatban lévő ellentámadásról, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy fegyveres erőik nem nyugszanak, amíg a Krím ellenőrzésük alá nem kerül.

Ugyanakkor Moszkva is világossá tette, hogy a Krímet mindenáron meg kell tartani. Vlagyimir Putyin többször is ellátogatott a félszigetre, hogy nyomatékosítsa azon állítását, hogy a Krím orosz föld. Dmitrij Medvegyev az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese odáig ment, hogy azt mondta, Oroszország nukleáris fegyvereket is bevetne, ha Ukrajna vagy a NATO azzal fenyegetne, hogy elvegye az orosz kézen lévő félszigetet.