Külföld

A NATO-val együtt valami más is eltűnt Afganisztánból

Húszéves megszállásuk alatt a Washington vezette szövetségesek és a támogatásukat élvező afgán kormányerők képtelenek voltak felszámolni a mákültetvényeket, így a közép-ázsiai ország a világ egyik legnagyobb „drogtermesztője” maradt. Sőt az ENSZ adatai szerint 2002-höz képest a 2010-es évek második felében átlagosan kétszer, egyesek években viszont több mint háromszor nagyobb területen termesztettek mákot. Aztán…

A NATO-val együtt valami más is eltűnt Afganisztánból
Egy mákültetvény felszámolása
Fotó: AFP/Sanaullah Seiam

Az Alcis térinformatikai vállalat új műholdas elemzése szerint az afganisztáni Helmand tartományban 99 százalékkal csökkent a máktermelés. Korábban az ország ópiumtermelésének több mint felét ez a régió adta – közölte a Financial Times. A termesztés példátlan mértékű visszaesése annak következménye, hogy a tálibok tavaly áprilisban betiltották az ópiummák termesztését.

Ezzel párhuzamosan a búza vetésterülete csaknem 90 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági művelés alá vont földek összmértéke viszont negyedével csökkent, amit a szakértők részben az export bizonytalanságnak, részben pedig az agrárszektor szerkezeti átalakításának tulajdonítanak.

Az amerikai lap hangsúlyozta: hagyományosan Afganisztánból származik a világszerte feketepiaci forgalomba kerülő heroin zöme, a korábbi években viszont akkora készletek halmozódtak fel a csempészútvonalak mentén, hogy az ültetvények felszámolása azonnal nem fogja eltüntetni a drogot az utcákról.

Az ENSZ kábítószerügyi központja félelemmel vegyes várakozással tekint a jövő felé. Az EMCDDA ugyanis attól tart, hogy a heroinínség más, még pusztítóbb drogok, mint például a fentanil felé lökik a fogyasztókat. Hasonlóra már volt példa az ezredfordulón: a talibán az 1996-os afganisztáni első hatalomátvétele után szintén hadat üzent a mákültetvényeknek. Ez pedig Európában és az Egyesült Államokban a szintetikus kábítószerek fogyasztásának megugrásához vezetett.

Kapcsolódó írásaink