Külföld
Egyre népszerűbb Mexikó bombázásának ötlete
Megszólalásaik alapján egyre több amerikai politikus, köztük elnökjelöltek játszanak el komolyan azzal a gondolattal, hogy a fentaniljárványnak egyetlen határozott lépéssel, a hadsereg bevetésével véget lehetne vetni. A drogprobléma kétségtelenül akut. A Kábítószer-visszaélések Nemzeti Intézetének adatai szerint az Egyesült Államokban 2021 folyamán több mint 106 000 ember halt meg túladagolás miatt. Az esetek közül 70 ezret a szintetikus opioidok, és különösen a fentanil számlájára írnak, ami az egyik legerősebb, klinikai alkalmazásban lévő szintetikus kábító fájdalomcsillapító és intravénás anesztetikum. Az utcára viszont nem a patikákból, hanem a latin-amerikai kartellek laborjaiból kerül.
Bombák, blokád
A fentanilprekurzorok, tehát a drog „építőelemei” az amerikaiak szerint jellemzően Kínából érkeznek Mexikóba. Ezért a militarista frakció egyik legismertebb tagja, a Donald Trump első számú riválisának számító Ron DeSantis floridai kormányzó például az előválasztási kampányában azt ígérte:
„... ha a mexikói kormány húzza az időt, (...) fenntartja magának a jogot, hogy a határon átlépve biztosítsa területünket a mexikói kartellek tevékenységétől. Ha a mexikói kormány nem állítja le a kartellek kábítószergyártását, (...) erőforrásokat fog a haditengerészet és a parti őrség rendelkezésére bocsátani, és megakadályozza, hogy a mexikói kikötőkbe prekurzor vegyi anyagok jussanak be.”
A republikánus nagyágyú tehát azt állítja, hogy kész lenne katonai csapást mérni egy szuverén állam területén kijelölt célpontokra, valamint blokád alá vonni a kikötőit, és rendszeresen átvizsgáltatni az ott horgonyzó hajókat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy annak hatóságai nem végzik kellő hatékonysággal a dolgukat. Június utolsó napjaiban ehhez hozzátette: „Ha a kartellek megpróbálnak áttörni a határkerítésen (…), hidegre kell tenni őket a rossz döntésük következményeként.”
Egy kis hadüzenet
Az ötlet egyébként nem DeSantistól származik, hanem a Trump mögött álló Amerika Megújításáért Központ (CRA) Itt az ideje háborút indítani című tavalyi akciótervéből, amit természetesen az újrázni készülő ex-elnök is alapvetően támogat.
A CRA meggyőződése szerint a Fehér Ház kötelessége, hogy „hajtson végre konkrét katonai műveleteket a kartellek megsemmisítésére, és vonja be a mexikói kormányt a közös műveletekbe, hogy közvetlen akciókkal vegyék célba a kartellhálózat infrastruktúráját, beleértve a kapcsolódó bűnszövetkezeteket és -segédeket”.
A mexikói kormány bevonása azonban nem valamiféle partnerséget vagy koalíciót jelent.
„Létfontosságú, hogy Mexikó ne higgye azt, hogy vétójoga van, és megakadályozhatja az Egyesült Államokat a határai és az emberek biztonságához szükséges intézkedések megtételében.”
A közösködés tehát csak annyit jelent, hogy Mexikó részt vehet a saját területén egy idegen állam által kitervelt akciók végrehajtásában, de nem tilthatja meg Washingtonnak, ha az éppen le akarja bombázni Sinaolát.
Cowboyok a kongresszusban
Fontos megjegyezni, ez a történet több mint kampányfogás. J. D. Vance ohioi szenátor például az NBC Meet the Press című műsorában jelentette ki: azt szeretné, ha az USA az amerikai hadsereg erejére támaszkodna a drogkartellek üldözésekor. „Azt gondolja, hogy a fentanilprobléma most súlyos – mi lesz három év múlva, amikor a mexikói drogkartellek erősebbek lesznek, mint maga a mexikói kormány?” – érvelt a republikánus politikus, hozzátéve: „Ha egy igazi amerikai vezetésünk lenne, akkor jó eredményeket érhetnénk el”.
Hasonló állásponton van a dél-karolinai Lindsey Graham és a louisianai John Kennedy is. Ők szintén úgy gondolják, hogy a határvédelem megerősítése önmagában már nem elég a kartellekkel és az illegális migrációval szemben.
A texasi Dan Crenshaw és a floridai Mike Waltz pedig egy olyan törvényjavaslatot támogat, amely formálisan hadat üzen a kartelleknek, s így lehetővé teszi a Pentagon számára, hogy bombázza Mexikót. Bár kettőjük közül az utóbbi úgy véli, a totális háború ideje még nem érkezett el, csak ki kell nyitni a lehetőséget arra az esetre, ha a kevésbé radikális lépések hatástalannak bizonyulnának.
Waltz a Wall Street Journalnak nyilatkozva vissza is utasította azokat a „reflexszerű vádakat”, melyek szerint a republikánusok le akarják rohanni Mexikót. „A mi tervünk ennél sokkal szofisztikáltabb” – mondta.
A választók szeretik
A TIPP/Daily Mail júniusi felmérése szerint az amerikaiak többsége egyáltalán nem tartja ördögtől valónak a hadsereg bevetését a kábítószer-probléma kezelésére. A Washington Times által szemlézett közvélemény-kutatás szerint 61 százalék ért egyet egy katonai megoldással – egy hónappal korábban még csak az 53 százalékuk nyilatkozott így. A republikánusok esetében ez az arány 70, a demokraták körében 58 százalék.
A mexikói kormány természetesen nem ennyire lelkes.
López Obrador elnök már márciusban kijelentette, hogy kormánya nem fogja megengedni egyetlen külföldi kormánynak sem, hogy beavatkozzon az ország területén, még kevésbé, hogy egy kormány fegyveres erői tegyék ezt. „Amellett, hogy felelőtlenség, ez sértés Mexikó népére nézve" – mondta az Al-Dzsazíra tudósítása szerint, hozzátéve, hogy Mexikó nem fogad el parancsokat senkitől.
A latin-amerikai lapok szerint pont ez a baj: Mexikó túlzott önállósága, és az, hogy Obrador túl jó kapcsolatokat ápol Kínával, Brazíliával és más, az amerikai hegemóniát elutasító renegátokkal. Sőt, az egyre inkább a Nyugat kihívójaként fellépő BRICS-be tart.
