Külföld

Az EP elfogadta a természet helyreállításáról szóló jogszabályról kialakított álláspontját

Az ökoszisztéma helyreállítása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a természet helyreállításáról szóló jogszabályról kialakított tárgyalási álláspontját, amelyben az EP-képviselők leszögezték: az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemhez elengedhetetlen az ökoszisztémák helyreállítása – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.

Az EP elfogadta a természet helyreállításáról szóló jogszabályról kialakított álláspontját
Az EP elfogadta a természet helyreállításáról szóló jogszabályról kialakított álláspontját
Fotó: MH

A 336 szavazattal, 300 ellenszavazat és 13 tartózkodás mellett elfogadott álláspontban az EP-képviselők hangsúlyozták: az ökoszisztéma helyreállítása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben, továbbá csökkenti az élelmezésbiztonságot fenyegető kockázatokat is.

Kiemelték: a törvénytervezet nem írja elő új védett területek létrehozását az Európai Unióban, és nem gátolja a megújulóenergia-infrastruktúra fejlesztését, mivel a jogszabály hangsúlyozza, hogy az ilyen létesítmények túlnyomórészt közérdekűek.

Kijelentették: az új jogszabálynak hozzá kell járulnia az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, különös tekintettel az ENSZ biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális keretére. A képviselők támogatták az Európai Bizottság javaslatát, hogy 2030-ig olyan helyreállítási intézkedéseket vezessenek be, amelyek az EU összes szárazföldi és tengeri területének legalább 20 százalékát lefedik.

Az uniós parlament szerint a jogszabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha az Európai Bizottság adatokat szolgáltatott a hosszú távú élelmezésbiztonság szavatolásához szükséges feltételekről, és ha az uniós országok számszerűsítették az egyes élőhelytípusokra vonatkozó helyreállítási célok eléréséhez szükséges területet.

A rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül az uniós bizottságnak értékelnie kell a helyreállítás pénzügyi szükségleteinek és a rendelkezésre álló uniós finanszírozás közötti esetleges eltéréseket, és megoldásokat kell keresnie e hiány áthidalására.

Az álláspont elfogadásával az Európai Parlament készen áll arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Unió Tanácsával a jogszabály végleges szövegéről - tájékoztattak.

Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a szavazás eredménye kapcsán, magyar újságíróknak adott nyilatkozatában kiemelte: a természet helyreállítási rendeletről szóló, kis többséggel elfogott EP-álláspont „rendkívül vitatott és megosztó”.

„Nemet mondunk a baloldal által erőltetett átgondolatlan, irreális és végrehajthatatlan EP-tervezetre, hiszen az veszélyezteti a gazdálkodók megélhetését, az élelmiszertermelést, és növeli az élelmiszerárakat” - fogalmazott.

A politikus rámutatott: az Európai Parlament javaslata messze túlterjeszkedik a tagállami kormányokat tömörítő tanács álláspontján, és „katasztrofális” az európai agráriumra és gazdákra gyakorolt hatása, hiszen - mint kiemelte - akár 30 százalékkal is csökkentheti az élelmiszertermelést Európában.

„A radikálisan csökkenő termelés nyilvánvaló következménye lenne az élelmiszerek árának emelkedése, valamint növekvő függőségünk az unión kívüli országoktól” - fogalmazott.

A fideszes EP-képviselő szerint „rendkívül szomorú”, hogy Brüsszel nem volt hajlandó olyan pénzügyi alapot javasolni, amely valódi kárpótlást nyújtana a gazdáknak. Az Európai Bizottság hatástanulmánya szerint a javaslat magyarországi megvalósítása évente 50 milliárd forintra rúgna - mondta. Ez a teher döntő részben a magyar gazdálkodókra hárulna, ami elfogadhatatlan - jelentette ki.

Fenyegetés és zárt ajtók mögötti háttéralkuk helyett az Európai Bizottságnak vissza kell térnie a nyilvános érdemi párbeszédhez és az egyeztetésekhez - tette hozzá Tóth Edina.

Kapcsolódó írásaink