Európa Tanács: Emléknap létrehozásával kell megemlékezni a srebrenicai népirtás áldozatairól

Közleményében Dunja Mijatovic kiemelte, „sötét fejezet Európa történelmében”, amikor 1995-ben, a délszláv háború során 8372 bosnyákot, főként férfiakat és fiatal fiúkat öltek meg Srebenicában.
„Srebrenicában népirtást követtek el, ami nem vélemény kérdése, hanem nemzetközi bíróságok által jogilag megalapozott történelmi tény” – fogalmazott.

Véleménye szerint az, hogy sokan tagadják a népirtás tényét, sérti az áldozatok emlékét, és komoly veszélyt jelent az igazságosságra és a békére az egész régióban. A srebrenicai népirtás tagadásának kultúráját fel kell számolni – jelentette ki.

A népirtás tagadásáért elsősorban a régió politikai vezetőit terheli felelősség, akiknek az áldozatok iránti együttérzés és a megbékélés előmozdításán kellene munkálkodniuk - hangsúlyozta.
„A srebrenicai népirtás tagadásával szemben ideje, hogy a nemzetközi közösség is felemelje a szavát, és emléknap létrehozásával mutatná meg, hogy az igazság oldalán áll, és szolidaritást vállal az áldozatok túlélőivel és családjaival” – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

A szerb határ közelében, Bosznia–Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága ott keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, majd néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború utáni időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.