Úz-völgyi katonatemető – Újabb román kereszteket készülnek kihelyezni

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere – amelynek területén a katonatemető is található – az MTI-nek elmondta: a székelyföldi község lakói nem készülnek az Úz völgyébe, nem kívánnak reagálni a provokációra. „Bízunk a román igazságszolgáltatásban és abban, hogy a csendőrség, rendőrség teszi a dolgát” – jelentette ki. Hozzátette, hogy Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kapcsolatban áll a román hatóságokkal, akik tudnak Tirnoveanuék tervéről.

A korábban aktivistaként fellépő Mihai Tirnoveanu – aki tavaly pártot alapított Nacionalista Mozgalom (Miscarea Nationala) néven –, közösségi oldalán logikailag nehezen követhető érveléssel magyarázza, hogy miért indokolt az újabb román keresztek felállítása a nemzetközi sírkertben. Azt állítja: az akció törvényes, mivel szerinte több irat is bizonyítja, hogy az első világháborúban az Úz-völgyi harcokban elesett román katonák közül 148-at az Úz-völgyi sírkertben hantoltak el.

Tirnoveanu szerint azért nem folyamódnak hatósági engedélyért, mert annak beszerzése évekbe telne, és szerinte az akció utólag is legalizálható. Hozzáteszi továbbá: ha a bíróság elrendelné a keresztek eltávolítását, nem tesznek eleget a felszólításnak, sőt a Csíkszentmárton által korábban kihelyezett kereszteket is bíróságon támadják meg.

„Mi békét akarunk, de nem tűrjük a megaláztatást, és a lehető leghatározottabban elutasítjuk, hogy a hőseink emlékét lábbal tiporják” – írta Tirnoveanu, aki szerint híveivel a „nyugalom és méltóság” jegyében megy az Úz völgyébe. Hozzátette: a helyzet legegyszerűbb megoldása az lenne, ha a román védelmi minisztérium tudomást véve keresztjeikről hivatalossá tenne egy román parcellát a sírkertben.

A Történelemkutatók Egyesülete (Asociatia Prospectorii Istoriei) eközben azt kérte a román hatóságoktól: vegyék fel a romániai műemlékek listájára a katonatemetőt – írta a szervezet közleményére hivatkozva pénteken az Informatiahr.ro. „Itt a pillanat, amikor a románoknak és magyaroknak össze kell fogniuk, és nemet mondaniuk a manipulációra” – idézi a Hargita megyei román portál a közleményt, amely szerint véget kell vetni a temetőben az elmúlt négy évben uralkodó „szomorú és hazug állapotoknak”.

Az egyesület a memorandumát a román kormánynak, a parlamentnek, a Román Akadémiának, más bukaresti intézményeknek, a Hargita és Bákó megyei prefektúrának, a megyei önkormányzatnak is elküldte.

A moldvai és székelyföldi megye határán fekvő, közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjéből 2023. június 29-ére virradóra távolították el a törvénytelenül felállított betonkereszteket, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre Dormánfalva polgármesteri hivatalát.

Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az Úz-völgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az Úz-völgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akik nevének a felolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.