Megint előkerültek a Wagner-zsoldosok

Azzal kapcsolatban egyelőre viszont mindenki csak találgatni tud, hogy mi lesz a Wagner sorsa. Prigozsin a napokban kijelentette, hogy hamarosan újra győzelmeket fognak aratni a fronton, a helyzet viszont ennél sokkal bonyolultabbnak tűnik. Most titkosszolgálati források, az orosz védelmi minisztérium dolgozói és korábbi Wagner-zsoldosok vázolták fel, hogy miként alakulhat a zsoldosok jövője.

Június 23-án a Wagner csoport vezére lázadást robbantott ki Oroszországban, mellyel azt akarta elérni, hogy az orosz katonai vezetés mondjon le. A zsoldosok Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér parancsára elfoglalták Rosztov városát, majd Moszkva felé indítottak katonai konvojt, amely meglepően könnyedén, komolyabb akadályok nélkül haladt az orosz főváros felé.

A konvojt mindössze egyszer érte támadás, de annak során is az orosz hadsereg maradt alul, két helikoptert és egy vadászrepülőgépet is elveszítettek sajtóértesülések szerint.

Moszkvában eközben a rendőrség mellett a Nemzeti Gárdát is mozgósították, amely megkezdte kiépíteni a védelmi állásokat, utcákat, utakat és tereket zárt le s megerősítették a Kreml védelmét. A konvoj azonban sosem ért Moszkvába, mivel Prigozsin alkut kötött Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, aki maga kért engedélyt Vlagyimir Putyintól, hogy tárgyalhasson a Wagner-vezérrel.

Prigozsin visszafordította a Moszkva felé tartó konvojt, ezért cserébe pedig a teljes Wagner csoport ellen ejtették a vádakat, és azok, akik nem akartak szerződést kötni az orosz védelmi minisztériummal, elhagyhatták Oroszországot, és Fehéroroszországba távozhattak. Nemcsak a zsoldosok, hanem Prigozsin ellen is leállították az eljárást, az FSZB pedig a lázadást követően egy nappal lezárta az ügyben folytatott vizsgálatot.

Az FSZB egyébként korábban megrohamozta a Wagner csoport szentpétervári székházát, ahol nagy mennyiségű készpénzt foglaltak le, amely Prigozsin szerint a zsoldosok kifizetésére volt félrerakva. A Meduza ezt követően arról írt, hogy a lázadás után nem volt tapasztalható komoly változás a székházban, ahol a Wagnerhez köthető számos vállalat, szervezet és blogger tevékenykedett.

Annál nagyobb volt viszont a bizonytalanság, senki sem tudta, hogy pontosan mi fog történni Prigozsin birodalmával.

Az viszont mostanra valószínűnek tűnik, hogy az oroszok megpróbálják minél hamarabb eltüntetni a lázadó zsoldosok emlékét. A szentpétervári székházban nemrég eltávolították az összes Wagner-feliratot és -logót. Ami egyben azt is jelezheti, hogy Prigozsin nem bérli tovább az impozáns irodaházat.

Július másodikán a Wagner hivatalos Telegram-csatornáján jelent meg egy bejegyzés arról, hogy a szervezet egy hónapra felfüggeszti a zsoldosok toborzását. Ezt azzal indokolták, hogy a Wagner átmenetileg nem vesz részt az Ukrajnában zajló háborúban.

Egy nappal később maga Prigozsin osztott meg egy hangüzenetet amelyben arról beszélt, hogy most minden eddiginél nagyobb támogatásra van szüksége a Wagnernak. Elmondta, hogy az általa szervezett lázadás célja az árulókkal való leszámolás (Prigozsin Sojgut, az orosz védelmi minisztert tartja Oroszország egyik legnagyobb ellenségének) és az ország mozgósítása volt, ezeket a célokat pedig sikerült elérniük.

A Wagner-vezér emellett kijelentette, hogy a Wagner hamarosan újra győzelmeket fog aratni a fronton, arról viszont nem beszélt, hogy ez pontosan mikor és milyen keretek között fog megvalósulni, hiszen a Wagner jelenleg de facto ki van tiltva Oroszországból, és az is kérdéses, hogy miként tudnak bármilyen tevékenységet folytatni Fehéroroszországban.

Az viszont kiderült, hogy Oroszország hogyan fogja pótolni a Wagner-zsoldosok egy részét. A Bloomberg arról számolt be, hogy az orosz hadsereg a rabok közt fog toborozni, valamint megnövelik az Ukrajnában harcoló csecsen alakulatok létszámát is. Így Moszkva egy időre el fogja tudni kerülni az újabb mozgósítást.

Európai hírszerzési források úgy tudják, hogy az orosz védelmi minisztérium eddig nagyjából 15 ezer rabot toborzott azóta, hogy a Wagner kivonult Bahmutból. Az alku a rabok és a védelmi minisztérium között minden bizonnyal megegyezik a Prigozsin által ajánlottal, vagyis a szolgálatért cserébe elengedik a büntetésük fennálló idejét. A Wagnerban emellett fizetést is kaptak, de arról nincs információ, hogy az orosz hadseregben is kapnak-e juttatást. Az is bizonytalan, hogy a csecsenek hány embert képesek biztosítani a frontra.

Ramzan Kadirov csecsen vezér szerint jelenleg hétezer csecsen harcol Ukrajnában, további kétezer-ötszáz kiképzése folyik.

A Meduza június végén hosszabb cikkben foglalkozott azzal, hogy mi lehet a Wagner sorsa a lázadás, majd a fehérorosz alkut követően. A Wagner két korábbi zsoldosa, valamint orosz titkosszolgálati források is azt valószínűsítik, hogy a csoport két részre fog szakadni. Egy részük az orosz hadsereghez csatlakozik, a többiek pedig mentek Prigozsinnal Fehéroroszországba.

A lap védelmi minisztériumi forrásai szerint a lázadásban részt vevő nyolcezer zsoldos közül csupán ezer követte Prigozsint, a többiek már aláírtak az orosz hadsereghez. Az egyik fronton harcoló volt wagneres szerint (aki már az orosz hadsereggel áll szerződésben), még mindig „ragadtak” zsoldosok Ukrajnában, többek között Donyeckben és Luhanszkban, valamint Krasznodarban.

Az összes Wagner-csoportot nézve viszont az orosz védelmi minisztériummal szerződést kötöttek aránya csupán egy-két százalék lehet. Erről Prigozsin beszélt, valamint a Meduza védelmi minisztériumi forrása is hasonló százalékokat mondott. Egy, az orosz biztonsági szolgálat kötelékébe tartozó forrás pedig arról számolt be a lapnak, hogy tömegesen kérik meg őket arra, hogy írjanak alá szerződést a védelmi minisztériummal, ezt viszont gyakorlatilag senki nem tette meg. Szerinte akik a fronton vannak, azoknak nincs idejük ezzel foglalkozniuk, harcolnak. Számukra semmi sem változott a lázadás óta.

Marat Gabidullin, a Wagner korábbi magas rangú tisztje arról beszélt, hogy az ukrán front rövid időn belül zsoldosok nélkül marad majd. Egy részük hazamegy, a többiek pedig Prigozsinnal Fehéroroszországban folytatják. Persze Lukasenka részéről nem puszta jócselekedet volt az, hogy a Wagner-zsoldosokat beengedte az országba. Néhány nappal a Prigozsinnal való megállapodást követően ő maga is arról beszélt, hogy a zsoldosoknak át kell adniuk a tudásukat a fehérorosz hadseregnek.

Mesélnek nekünk a fegyverekről: melyik működött, melyik nem. Emellett a taktikáról is: hogyan támadjunk, miként védekezzünk. Ennek értéke felbecsülhetetlen. Ezt kell megszereznünk a Wagnertól” – jelentette ki Lukasenka.

Fehéroroszország rendkívüli mértékben függ az orosz hadseregtől, Lukasenka most a lázadást kihasználva kívánja ha nem is elvágni, de meggyengíteni ezt a köteléket, és a Wagner segítségével kívánja megerősíteni saját országa hadseregét, amely minden tekintetben rendkívül hátramaradott. Meglepő lehet viszont, hogy gyakorlatilag semmilyen beszámoló nem érkezett a Wagner-csapatok mozgásáról Fehéroroszországban.

Márpedig ha tömegesen mentek oda, akkor ki kellett volna szivárogniuk képeknek, videóknak a konvoj mozgásáról.

A fehérorosz titkosszolgálathoz közel álló Telegram-csatorna ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a Wagner csoport legitimizálva lett Fehéroroszországban, de a zsoldos tevékenységet a cég – mint eddig is – főként Afrikában és Ukrajnában folytatja majd. Éppen ezért nincs különösebb jelentősége annak, hogy nem érkeztek beszámolók Fehéroroszországban hosszú Wagner-konvojokról.

Lukasenka lépésének viszont megvannak a veszélyei is. A fehérorosz védelmi erők sokkal gyengébbek az orosznál, egy hasonló Wagner-lázadásnak sokkal súlyosabb következményei lehetnek az országra nézve. Hiába a Prigozsinnal kötött alku, semmi nem garantálja azt, hogy a zsoldosvezér nem fordul Lukasenka ellen, amennyiben nem kapja meg azt, amire vágyik.