Külföld
Putyin a hadseregen keresztül megerősödhet a stresszteszt nyomán
Ha az ukránok a zendülésre alapozva all int-mondanak, akkor könnyen teljes vereséget szenvedhetnek
– Prigozsin azoknak a fronton szolgáló tiszteknek a véleményét képviselte, akik szerint le kellene rendezni az ukránokat, amit úgy tudnának elérni, hogy amikor kifullad az ukrán támadás, akkor azonnal egy ellentámadást kellene indítani – értékelte a magánhadsereg akcióját Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója. Prigozsin látta az áldozatokat, látta, hogy a hadvezetés miként packázik a Wagnerrel, és azt gondolta, hogy ha elfoglalja Rozstovban a hadműveleti parancsnokságot, ahonnan az ukrajnai hadműveleteket irányítják, illetve Putyinnal beszél, akkor az elnök is átáll a türelmetlenek oldalára. Velük szemben áll a hadsereg, amely minél tovább tart a háború, annál nagyobb befolyást szerez. Ezért a hadsereg vezetői nem sietnek annyira.
Ez a zendülés a politológus szerint azt a célt szolgálta, hogy az ukrán támadás kifulladását követően azonnal induljon az ellentámadás, amit segíthet, hogy az oroszok most állítottak fel egy 150 ezer fős új hadsereget, míg úgy tűnik, hogy az ukránok kifogytak az emberből, a lőszerből, a hadianyagból, s most a Nyugatnak sincs olyan mértékben fegyvere, illetve a nyugati országokban most kezd megfordulni a közhangulat, és egyre erősebbek a háborúellenes hangok, így még a NATO-csúcs előtt, vagy mielőtt a haladók tábora bevonulna Nyugat-Ukrajnába kellene megindítani az ellentámadást.
– Annyit elért a Prigozsin, hogy valószínűleg Valerij Geraszimov hadseregtábornokot és Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert leváltják. A hírek szerint háziőrizetben vannak, és várják, hogy aláírhassák a lemondó nyilatkozatukat. Állítólag már meg is vannak az utódjaik. Alekszej Gyumin, tulai kormányzó lesz az új honvédelmi miniszter, aki az ejtőernyősöknél szolgált, és Putyinnak a biztonsági szolgálatát vezette, illetve a Krím-félsziget elfoglalását ő szervezte meg. A vezérkari főnök pedig a Szergej Szurovikin lehet, aki Zaporizzsjánál szervezte meg most a védelmet, korábban pedig szíriai tevékenysége nyomán Aleppo hentesének is nevezték Nyugaton – elemezte a folytatás lehetőségét Kiszelly Zoltán.
Az elemző úgy látja, hogy egy jobban szervezett orosz hadsereg lehetne a cél, hiszen Gyumin kormányzóként ezt az elmúlt hét évben igazolta, az elnöki biztonsági szolgálat korábbi vezetőjeként élvezi Putyin bizalmát, a Krím elfoglalása pedig népszerűvé tette. Az Armageddon-tábornokként emlegetett Szurovikint pedig elismerik a katonák Aleppo bevételéért, ugyanakkor tisztelik is, hiszen vigyáz az embereire, amit a zaporizzsjai védelmi rendszer mutat, ahol három hét alatt sem tudtak áttörni az ukránok.
Ha ezek a változások bekövetkeznek, akkor Prigozsin elérte, hogy egy határozottabb, szervezettebb orosz hadseregvezetés legyen – szögezte le Kiszelly Zoltán, aki kizártnak tartja, hogy az orosz patrióta amerikai vagy más nyugati titkosszolgálat bíztatásra követte volna el a zendülést, amelyet több szakértő is felvetett.
– Ezt az elképzelést arra szokták alapozni, hogy Prigozsin januárban olyan ajánlatot tett az ukránoknak, miszerint Bahmut átadásáért cserébe elárulja az orosz hadsereg állásait. Ha meg is környékezték, akkor legfeljebb kettős játékot játszott, de nem tudom elképzelni, hogy átállították volna. Ezt ugyan megpróbálják azzal alátámasztani, hogy a Wagner-székházakban találtak 15 milliárdnyi összeget, aranyban, rubelben és dollárban, de azt tudni kell, hogy most 32 ezer kiszolgált zsoldos ment nyugdíjba, és ez a pénz az ő kifizetésükhöz is kellett. Felvetődtek ugyan olyan vélemények, hogy ezek a kiszolgált katonák jelentették volna a hátteret az országszerte kirobbanó felkeléshez, ám az egész elképzelést cáfolja Prigozsin rosztovi fellépése. Amikor a várost és a hadműveleti központot megszállták, akkor nem akadályozták a hadműveletek folytatását. Ha nyugati érdekeket szolgált volna a zendülés, akkor akadályozták volna az orosz hadműveleteket, ahogy annak idején történt, amikor Lenin a németek támogatásával magához ragadta a hatalmat, akadályozta az orosz hadigépezetet.
Putyin helyzete a történtek ellenére sem vált bizonytalanná, az elemző úgy látja, hogy ez csupán a nyugati háborúpárti erők csodavárása.
– Ugyanilyen hangokat hallottunk, hogy Orbán majd megbukik, ha nem lesz IMF, ha nem lesz uniós pénz. A háborús üzemmódra Oroszország már áttért Sojgu alatt, felállított egy új 150 ezer fős hadsereget, viszont innentől más, szervezettebb, határozottabb lesz a hadsereg. Elképzelhető, hogy a NATO-csúcs előtt az ukránok még egy „all in-t” játszanak, és az orosz ellentámadásra ezt követően kerülhet sor. Ez a zendülés egyfajta stresszteszt volt, hogy ki csatlakozott Prigozsinhoz. Nem sokan akadtak, de nem lennénk meglepődve, ha az illetők hamarosan kiesnének egy magas épületből. Putyin helyzete nem gyengült meg, az emberek számára az volt a legfontosabb, hogy elkerülték a polgárháborút, míg a hadsereg most teljesen Putyin mögé állt.
