Hiba volt inkább vagy csak nem érett még be a Brexit gyümölcse?

Czeczeli Vivien szerint az EU-val kölcsönösen elfogadott feltételek ellenére még mindig számos kereskedelmi és üzleti kapcsolat terén vannak nyitott kérdések. „Az ország és az EU közötti külkereskedelmi forgalom meredek visszaesést tapasztalt. A kereskedelmi megállapodások nehézségi mellett az új határellenőrzések, korlátozások is zavart, hosszabb szállítási időt, és magasabb bürokráciát eredményeztek a kereskedelemben, de a munkaerő-ellátásban is fennakadások alakulta ki” – magyarázta.

Habár a covidjárvány és a háború szinte valamennyi európai országot megviselt, az adatok azt igazolják, hogy az Egyesült Királyság alulteljesített más országokhoz képest, folytatta annak kiemelésével, hogy a teljes áru- és szolgáltatásexport a G7-ek vonatkozásában a legkisebb mértékben az Egyesül Királyságban emelkedett 2019 óta. Az üzleti beruházások növekedési üteme szintén hasonlóan gyenge folyamatok láthatóak. A negatívumokat igazolja az is, hogy a brit közvélemény egyre inkább sajnálja az Európai Unióból való kilépést – tette hozzá az NKE adjunktusa.

Hasonlóan borúlátó a Nemzetközi Valutaalap (IMF), legalábbis rövid távon. Az intézet januári előrejelzése szerint az Egyesült Királyság gazdasága idén 0,6 százalékkal zsugorodni fog, és rosszabbul teljesít majd, mint más fejlett gazdaságok, köztük Oroszország. Érdemes hozzátenni, a korábbi jelentéseiben az IMF enyhe növekedést jósolt a briteknek, s idén sem változtatott azon a meglátásán, hogy az Egyesült Királyság a kezdeti bizonytalankodás után most „jó úton halad”. Ehhez érdemes hozzátenni: tavaly a szigetországban volt az egyik legerősebb, 4,1 százalékos gazdasági növekedés Európában.

De hogyan látják saját helyzetüket a britek? A népszavazás évfordulója alkalmából a The Telegraph-nek írt véleménycikkében Peter Lilley, a Lordok Háza konzervatív tagja amellett érvelt, hogy „az EU-ból való kilépés visszaadta nekünk a törvények, a pénz és a határok feletti demokratikus ellenőrzést. Mégis túl gyakran csak a hibákra összpontosítunk”. Hozzátette: a kilépéssel milliárdokat spóroltak meg, amit máskülönben be kellett volna fizetni Brüsszelnek, és ezek az összegek soha nem térültek volna meg.

Ezzel szemben például a The Independent arról közölt cikket, hogyan csatlakozhatna az ország újra az unióhoz. A Brexit megítélése tehát máig mélyen megosztja az Egyesült Királyság társadalmát, az igazi előnyét vagy hátrányait pedig csak évek vagy akár évtizedek távlatóból lehet majd objektíven megítélni.

Mint ismert, 2016. június 23-án Nagy-Britanniában népszavazást tartottak az ország európai uniós tagságáról. Az urnákhoz járuló választók 51,9 százaléka a kilépésre voksolt. Az eredmény belpolitikai válságok sorozatához vezetett. Az egyik közvetlen következménye David Cameron miniszterelnök lemondása volt, de figyelemre méltó, hogy azóta megbukott Theresa May, Boris Johnson és Lis Truss kabinetje is.

A referendum eredményét alapvetően mindenki tudomásul vette. A következő években már nem a döntés megmásíthatóságáról, hanem elsősorban a kilépési folyamat menedzseléséről folytak a viták Londonban, illetve a britek és Brüsszel között is. Az EU csak 2020. január 30-án erősítette meg a kilépésről rendelkező megállapodást, amely másnap hatályba is lépett. A két fél jövőbeli kapcsolatát meghatározó kereskedelmi és együttműködési szerződést az év decemberében fogadták el, így a Brexit 2021. január 1-jével lezártnak tekinthető.