Nem túl szívderítő jövő vár a magyar pártokra a Felvidéken

A szlovákiai magyarok hetvenkilenc százaléka figyelemmel kíséri a politikai események alakulását – jelentette ki a Fórum Kisebbségkutató Intézet csütörtök este tartott somorjai konferenciáján Lampl Zsuzsanna. Mint az Új Szóban olvasható, a nemzettestvéreink érdekeit képviselő pártok parlamentbe jutásának esélyeit boncolgató találkozón a szociológus emlékeztetett, egy idén februárban készült felmérés 66,8 százalékos választási hajlandóságot mutatott. Lampl kiemelte, a 2020-as referendum előtt készítettek két hasonló kutatást, és akkor ez a mutató hatvanhét-hatvannyolc százalék között mozgott.

A magyar válaszadók ötvenkilenc százaléka volt hajlandó megnevezni konkrét politikai formációt – a többi vagy nem tudta, vagy nem akarta közölni ezt – fogalmazott a szakember.

A felmérés szerint a legtöbben a Szövetséget támogatnák, a válaszadók 58,3 százaléka őket karikázná be szeptemberben. A Magyar Fórumot a biztos szavazók 15,6 százaléka jelölte meg. A többiek szlovák pártokra adnák le a voksukat. Lampl szerint a szavazóbázis esetében a Progresszív Szlovákia (PS), a Smer, a Hlas és az OĽaNO a legnépszerűbbek, támogatottságuk 4-5,4 százalék között szóródik. A szociológus ugyanakkor emlékeztetett, a felmérés februárban készült, amikor a Szövetségből még nem lépett ki a Híd 2023 nevű formáció, amely azóta összeállt a Mikuláš Dzurinda által létrehozott Kékekkel.

A felmérés bemutatása után Gyurovszky László előadása következett, aki elsősorban arra kereste a választ, hogy a fenti adatok tükrében mennyire esélyes a szlovákiai magyar pártok parlamentbe jutása. Mint kifejtette, a megszólítható bázis 300 és 470 ezer fő között mozog. Az viszont más kérdés, hogy közülük hány személyt képesek valóban meggyőzni a formációk. Gyurovszky rámutatott, hogy a magyarok körében választási kedv az utóbbi tizenöt évben jelentősen, csaknem húsz százalékkal esett vissza.

A harmadik előadó Csonka Ákos (Szövetség) zselízi önkormányzati képviselő volt. Mint mondta, az általa megvizsgált nyolcvanegy felmérésből a Szövetség hat esetben ugrotta meg az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a többi magyar párt egyszer sem. A legutolsó ilyen vizsgálat azonban még tavaly télen készült, tehát az utóbbi fél évben az látható, hogy a magyar formációk egyike sem tudott erősödő tendenciát felmutatni a kutatásokban.