Külföld
Az ukrán hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett sikertelen támadási kísérletei közben
A tábornok azt mondta, hogy az ukrán erők június 4-e, vagyis az ellentámadás kezdete óta csak az érintkezési vonalon mintegy 7500 katonát veszítettek, ennyire tehető a halottak és a sebesültek száma. Ez azonban nem tartalmazza az orosz nagyhatótávolságú precíziós fegyverekkel és a légierő gépei által az ukrán terület mélységében végrehajtott csapások következtében elesett katonákat.
Konasenkov szerint az orosz fegyveres erők szerdára virradóra nagyhatótávolságú, tengeri és légi indítású, precíziós fegyverekkel csoportos csapásokat hajtottak végre olyan helyszínek ellen, amelyeken az ukrán fegyveres erők tartalékosai és külföldi „zsoldosok” tömörültek, valamint külföldi gyártmányú lőszereket, fegyvereket és hadfelszerelést tároló raktárokra is. A beszámoló szerint az összes kijelölt célt találat érte.
A szóvivő azt állította, hogy az ukránok a dél-donyecki és zaporizzsjai frontszakaszon az elmúlt nap folyamán összesen több mint 800 katonát, valamint egyebek között 20 harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet, 15 páncélozott harcjárművet és két amerikai gyártmányú M777-es tarackot veszítettek, és megsemmisült egy tüzérségi lőszerraktáruk is. Donyeck körzetében az ukrán erők Konasenkov szerint több mint 205 embert és egyebek között két lőszerraktárt veszítettek, az érintkezési vonal mentén máshol további 140 katona esett el.
Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon szerdán „élénk mozgásban lévőnek” nevezte az általa irányított „népköztársaság” és Zaporizzsja megye érintkezésénél kialakult operatív helyzetet, de hangsúlyozta, hogy az orosz egységek továbbra is ellenőrzés alatt tartják a területet. Az orosz hadsereg szerinte ura a helyzetnek Artyomovszknál (ukrán nevén: Bahmutnál) is, valamint a szárnyakon is.
A nap folyamán az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, valamint az oroszországi Kurszk és Belgorod megyéből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a nyugati katonai körzet tüzérsége Mszta-B és D-30-as tarackokkal mért célzott csapásokat a Belgorod megyei lakott területeket tűz alatt tartó ukrán állásokra.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, szerdai Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az „egészségügyi kordon” határait, Lvivnél kellene meghúzni. Ezt a Kijevnek szállított nyugati fegyverek nagy hatótávolságával indokolta. A kordon létrehozásának lehetőségét ugyanis Vlagyimir Putyin elnök helyezte kilátásba arra az esetre, ha nem szűnnének meg az orosz határmenti övezet elleni ukrán tüzérségi csapások.
Medvegyev emellett a Telegramon azt is felvetette, hogy ha nyugati országok részesei az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának, akkor Oroszországot semmi sem korlátozza abban, hogy megsemmisítse tengerfenékre lefektetett kábeleiket. A volt elnök és kormányfő így reagált a The Washington Post című lapnak arra az értesülésére, hogy az amerikai Központ Hírszerző Ügynökség (CIA) Németországot és más európai országokat is a robbantás előtt arra figyelmeztette, hogy ukrán merénylet készül a csőrendszer ellen.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov, az Északi Áramlat ügyében a nemzetközi sajtóban felemerült értesülésekkel kapcsolatban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy ezek célja a figyelem elterelése a valódi megrendelőkről. Nehezményezte, hogy Oroszország nem vehet részt az ügyben folytatott nyomozásban. Megismételte Moszkva álláspontját, hogy ilyen robbantást csakis egy ország vagy egy országcsoport volt képes végrehajtani.