Apró egerecskét szültek a luxemburgi hegyek

A dél-európai országok, köztük Olaszország ragaszkodtak Európa nagyobb szolidaritásához, mivel nagyobb mértékben vannak kitéve a migrációs áramlásoknak. Észak-Európa és a visegrádi térség országai azonban soha nem fogadták el a migránsok kötelező újraelosztásának gondolatát a szolidaritás elve jegyében. Számos olasz kormánypárti politikus sem egetverő sikerként értékelte a luxemburgi, az EU Miniszterek Tanácsának migrációkezelésre, szolidaritásra vonatkozó határozatát. Akadtak olyan vélemények is, amelyeknek magyar fordítása azaz lehet, hogy apró egerecskét szültek a luxemburgi hegyek. Megnyugvásról még korai lenne beszélni, ennek okairól az Il Giornale napilap írásai, illetve a RAI Híradó tudósításai adnak magyarázatot.

Pofátlan időzítésnek tűnik, hogy a RAI Matteo Salvini peréről pont a luxemburgi határozat napján adott tudósítást. Emlékeztetnénk, a korábbi belügyminiszter behajózási, kikötési tilalmat rendelt el az identitásukat igazoló papírokkal nem rendelkező migránsokat szállító hajókra. Az olaszok és talán további nemzetek a mai napig még arra sem kaptak választ, hogy az új kormányalakítás során a belügyi tárca élére miért nem Salvini került, aki már bizonyította rátermettségét. Csak nem valamilyen megmagyarázhatatlan sugallatra jutott neki egészen más, a személyiségétől idegenebb miniszteri bársonyszék?

A rövid kitérő után jöjjön az Il Giornale meglátása, amely óvatosan, de egyértelműen közelíti meg a valóságot.

„Nem minden arany, ami fénylik. A megegyezéshez fontos kompromisszumokra volt szükség, amelyek ráadásul a zárószavazáson sem születtek meg egyhangúlag. Lengyelország és Magyarország nemmel szavazott, Málta, Szlovákia és Litvánia tartózkodott. A reform elfogadása csak a minősített többségi szavazási mechanizmusnak köszönhető” ‒ olvasható a lapban.

Az európai bevándorlás kezelésének átfogó reformja két jogalkotási szöveg bevezetését írja elő, amelyeket most az Európai Parlament elé kell terjeszteni. Az első szöveg a menekültügyi eljárásokról szóló rendeletre, a másik a menekültügyi és bevándorláskezelési rendeletre vonatkozik. Ez utóbbi tűnik a fontosabbnak, amint az az Európai Tanács honlapján olvasható. A strasbourgi parlament jóváhagyása esetén a jelenlegi dublini szerződés, vagyis azon dokumentum helyébe lép, amellyel eddig szabályozták a migránsok és menedékkérők kezelését. Sokakban felmerült, miként lehetséges egy korábbi szerződést csak úgy az ablakon kihajítani?

Mint említettük, nem mindenki ért egyet a határozattal. Magyarország és Lengyelország nemmel szavazott. Varsó úgy véli, hogy minden nem szívesen látott migráns után a 20 000 euró kifizetésére vonatkozó norma valódi szankciót jelent, Budapest viszont attól tart, hogy erőszakkal akarják áttelepíteni a migránsokat – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.

Nyilvánvaló, hogy az olasz oldalon is vannak zavarok. Maga Matteo Piantedosi belügyminiszter sem titkolta ezt, miközben megerősítette, hogy elégedett a Róma által előterjesztett kérések teljesítésével, amelyek miatt Olaszország a reform mellett szavazott. Megfigyelés alatt állnak az új határeljárások, amelyek paradox módon azzal a veszéllyel járnak, hogy nagyobb felelősség hárul az első érkezési országokra és az EU külső határaival szomszédos országokra.

Az igazi probléma ezután várható, a két jóváhagyott dokumentum alkalmazása emberpróbáló feladatnak látszik. Ha véglegesen jóváhagyják, hogyan fogják alkalmazni? Hogyan készülnek fel a tagállamok annak érdekében, hogy az új szabályozás valósággá váljon? Kérdések, amelyekre – legalábbis pillanatnyilag – nagyon nehéznek tűnik a válasz.