Külföld

Robert Golob: A BT-tagság elismerése annak, hogy Szlovénia konstruktív szereplő a nemzetközi színtéren

Szlovéniát ismét a nemzetközi színtér konstruktív szereplőjeként ismerték el – jelentette ki Robert Golob szlovén miniszterelnök hétfőn Natasa Pirc Musar államfővel és Tanja Fajon külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján, arra utalva, hogy az ország 2024. január 1-től két évre, nem állandó tagként helyet kapott az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Robert Golob: A BT-tagság elismerése annak, hogy Szlovénia konstruktív szereplő a nemzetközi színtéren
Golob: Szlovéniát „problémamegoldóként és nem problémakeltőként” ismerték el
Fotó: Anadolu Agency via AFP/Dogukan Keskinkilic

Szlovénia a kelet-európai régiónak járó BT-helyért Fehéroroszországgal volt versenyben, és 153 szavazattal nyerte el a tisztséget a múlt keddi szavazáson, miközben Minszk BT-tagságára 38 tagállam voksolt.

A kormányfő szerint globálisan is megerősítést nyert, hogy békés hozzáállással, szolidaritással és építő jellegű külpolitikával egy kis tag is – amelynek nincsenek rejtett céljai –, hozzájárulhat ahhoz, hogy a világ jobb hely legyen.

Úgy vélte, Szlovéniát „problémamegoldóként és nem problémakeltőként” ismerték el.

Pirc Musar az egység fontosságát hangsúlyozta a politikában.

„Ezzel a projekttel bebizonyítottuk, hogy meg lehet csinálni, és hogy ez a helyes út” – mondta az államfő, hozzátéve, hogy kész minden tudásával és energiájával segíteni a szlovén diplomatákat abban, hogy Szlovénia teljesítse megbízatását a BT-ben.

Fajon jelezte: a külügyminisztérium a nyár folyamán létrehoz egy koordinációs csoportot, amely kidolgozza a nem állandó tagsággal kapcsolatos cselekvési tervet. Ljubljana Európa békéjére és stabilitására, valamint a biztonság és a méltóság megőrzésére fog törekedni – fogalmazott.

A külügyminiszter hozzátette: Szlovéniát nem nyomasztják a múlt terhei, és közvetítésével képes a nemzetközi színtéren összekapcsolni a különböző érdekeket.

Hangsúlyozta továbbá, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsát meg kell reformálni, és meg kell találni a módját annak, hogy Oroszországgal tárgyalni és együttműködni lehessen. A globális kihívásokat nem lehet párbeszéd nélkül megoldani – húzta alá.

Szlovénia prioritásait egyebek között az emberi jogok, a humanitárius és fejlesztési célok, a vízügyi diplomácia, az éghajlatváltozás és a bizalomépítés képezik majd. A nyugat-balkáni helyzet rendezésére is Szlovénia lesz az első közvetlen kapcsolat – mondta a külügyminiszter.

Kapcsolódó írásaink