Lengyelország tagadja, hogy köze lenne az Északi Áramlat felrobbantásához

„Lengyelországnak semmi köze az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 robbantásaihoz. Lengyelország összekapcsolása ezekkel az eseményekkel megalapozatlan” – jegyezte meg Żaryn.

Korábban a Wall Street Journal arról számolt be, hogy német nyomozók bizonyítékokat vizsgálnak arra vonatkozóan, hogy Lengyelországot operatív bázisként használták az Északi Áramlat elleni támadásokhoz.

A lap szerint a nyomozás adatai arra utalnak, hogy Lengyelország volt a tavaly szeptemberi támadások logisztikai és finanszírozási központja. Lengyelország, amely saját vizsgálatot folytat, hónapok óta próbálja kideríteni, hogy mit vizsgál Németország – írta a lap.

Az újság szerint a német nyomozók azt vizsgálják, hogy az Északi Áramlat támadásaihoz kapcsolódó jachtot miért bérelte ki egy utazási iroda „ukrán fedőcégek hálózatától”. A lengyel nemzetbiztonsági illetékes nem tagadja, hogy egy lengyel cégnek köze lehet az Északi Áramlat elleni terrortámadásokhoz – írta a lap. Elmondása szerint német tisztviselők azt mondták a lapnak, hogy nincs bizonyítékuk arra, hogy Lengyelországnak köze lenne a vezetékek elleni támadásokhoz.

„Hónapok óta különböző elméletek és hipotézisek kerülnek megvitatásra a kérdésben. Úgy tűnik, hogy ez az információs zaj taktikája, amelynek célja az események valós képének meghamisítása” – tette hozzá Żaryn.

A biztonsági szolgálatok szóvivője ugyanakkor kitart amellett, hogy Oroszországnak állítólag volt indítéka a terrortámadások elkövetésére.

„Az a hipotézis, hogy a robbantást Oroszország engedélyezhette, amelynek megvolt az indítéka és a kapacitása egy ilyen akció végrehajtására, továbbra is releváns” – érvelt Żaryn.

Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök a nyugati állításokat kommentálva, miszerint Oroszországnak állítólag köze volt a gázvezeték-vészhelyzethez, azt mondta, hogy „valaki másnak volt képe azt gondolni, hogy Oroszország maga robbantotta fel, nehéz elképzelni, hogy valaki ilyen ostobasággal álljon elő, de mégis, mindenféle ilyen ostobasággal állnak elő”.

Oroszország azt is közölte, hogy a Nyugat megpróbálja elhomályosítani a helyzetet és az Északi Áramlat gázvezetékkel kapcsolatos vizsgálatot, Moszkva ezt nem fogja hagyni.

A robbanások 2022. szeptember 26-án történtek egyszerre két, Európába irányuló orosz gázexportvezetéken, az Északi Áramlaton és az Északi Áramlat 2-nél. Németország, Dánia és Svédország nem zárta ki a célzott szabotázst. A Nord Stream AG, az Északi Áramlat üzemeltetője arról számolt be, hogy a vezetékeket érintő vészhelyzetek példátlanok, és a javítások idejét nem lehet megbecsülni sem. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény miatt indított eljárást.

Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai újságíró február 8-án tette közzé saját nyomozását, amelyben egy forrásra hivatkozva azt állította, hogy 2022 júniusában a Baltops-gyakorlatok leple alatt robbanószerkezeteket helyeztek el az orosz gázvezetékek alatt az amerikai haditengerészet norvég szakemberek által támogatott búvárai. Hersh szerint a műveletről szóló döntést Joe Biden amerikai elnök hozta meg kilenc hónapos megbeszélések után a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó kormányzati tisztviselőkkel. A Pentagon később a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak semmi köze az orosz gázvezetékek bombázásához.

A Kreml többször is kijelentette, hogy az Északi Áramlat elleni támadás kivizsgálásának átláthatónak kell lennie, a világnak ki kell derítenie, hogy ki a felelős.