Jogszerűen nem lehet elvenni hazánktól az unió soros elnökségét

Az Európai Parlament (EP) arra akarja rábírni a Tanácsot – a tagállamok minisztereit tömörítő testületet –, hogy vegye el Magyarországtól az uniós soros elnökség jogát. Van jogalapja ennek a kezdeményezésnek?

Nincs. Az EP még csak javaslatot sem tehet, a testület most is csak egy állásfoglalást szavazott meg, mert csak ehhez van joga. Az EP-nek nincsen semmilyen módon ebben hatásköre. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy más uniós intézménynek sincsen semmilyen hatáskőre, hogy teljesen elvegye Magyarországtól az uniós soros elnökségét. Benne van az EU alapszerződésében, hogy mind a 27 tagországnak tizenhárom és fél év alatt egyszer hat hónapig el kell látnia az unió soros elnöki feladatait. Az uniós elnökség elvételéhez szerződést kellene módosítani.

Ezzel rögtön el is érkeztünk az alapproblémához. Úgy tűnik, hagy az EU egyes intézményei, különösen a Parlament, de az Európai Bizottság (EB) is, negligálja saját szabályait. A Bizottság, hajánál fogva előrángatott politikai szempontokat ürügyként használva tartja vissza a Magyarországnak járó újjáépítési alapból való kifizetéseket. Fenn áll-e annak a veszélye, hogy most is valami hasonló fog történni?

Ha az EU intézményei keményen beleállnak a témában, még akkor sem tudják elvenni Magyarország jogot, hogy az unió soros elnöke legyen. A legtöbb, amit tehetnek, hogy keresztülviszik a magyar elnökség elhalasztást. Erre 2030-ig van lehetőség, mert akkor jár le az említett tizenhárom és fél év. Azt nem hiszem, hogy az EU alapszerződésével az unió intézményei nyíltan szembemennének. Azt már jobban el tudom képzelni, hogy az uniós szerződést megpróbálják módosítani. Az EP is pont ezt szeretné elérni, ezt kezdeményezte az ezzel kapcsolatos, már megszavazott állásfoglalásában is. Viszont ehhez az Európai Tanácsban konszenzus kell. Ez nincsen meg, ezt Magyarország biztos, hogy nem fogja megszavazni.

Ezek szerint akkor csak a magyar elnökség elhalasztásának lehet esélye?

Igen, de erre is csak elméletileg van lehetőség. Majdnem egy év múlva már a magyar elnökségnek működnie kell. Nagyon szoros a határidő. Ha a magyar elnökséget eltolják, akkor a Magyarország után soron következő tagállamnak nem lesz ideje felkészülni. Ami többek között azért is kényes helyzetet teremtene, mert utánunk Lengyelország következik a sorban. Az a Lengyelország, amely ellen éppen a napokban az Európai Unió Bírósága (EUB) marasztaló ítéletet hozott Az EUB kimondta, hogy a lengyel igazságszolgáltatási rendszert érintő, a varsói kormány által bevezetett átfogó törvényi változtatások sértik az uniós jogot, mivel veszélyeztetik a lengyel bírák függetlenségét. Mint látható, Lengyelországgal is problémája van az EU-nak, így ilyen alapon azt is mondhatják, hogy azt az elnökséget is el kell tolni. Mindez nagyon rossz gyakorlatot teremtene.

Az ellentétek most a kül-és biztonságpolitikára csúcsosodnak ki, mert ebben a témában az EU-nak főképviselője is van. Más témakörök esetében is el akarja az EU törölni az egyhangú szavazást?

A kül- és biztonságpolitika az ukrajnai háború miatt most a leghangsúlyosabb téma, de más területeken is el akarják törölni az egyhangú szavazás rendszerét. Ilyen például az adópolitika, amit a német kancellár az EP-ben tartott egyik beszédében kifejezetten hangsúlyozott is. Ha megnézzük az Európa jövőjéről szóló konferencia javaslatait, ott is szerepel, a minden területre kiterjedő egyhangú szavazás rendszerének leszűkítése. Ez alól, csak a bővítés és az EU alapértékeinek a megváltoztatása lennének kivételek. Az EP hivatalosan már kezdeményezte az uniós alapszerződés módosítását, ebben az szerepel, hogy a legtöbb területen adják fel az egyhangú szavazás rendszerét, és térjenek át a többségi szavazásra.

Az 1997-ben megkötött Amszterdami Szerződésben az szerepel, hogy létre kell hozni az EU közös kül- és biztonságpolitikájának főképviselői posztját is. Elképzelhető, hogy a föderalisták ebbe bele tudnak akaszkodni, mondván, miként képviselje a főképviselő az egész uniót, ha nincs közös külpolitika?

Már régen téma az EU-ban, hogy közös külpolitikát akarnak megvalósítani. Éppen ezért hozták létre a téma főképviselői posztját is. Ez már olyan irányba mutat, hogy az EU-nak egységes külpolitikát kellene folytatnia. Ezt viszont nem tudták megvalósítani, mert ez ellen nem csak Magyarország tiltakozik, hanem például Görögország is.

Ha viszont az EU tovább erőlteti a közös külpolitika bevezetését, az nem fog törést okozni a tagállamok között?

Igen, törést fog okozni. Most Magyarország a fő téma, mert nem támogatjuk teljes körűen az Oroszország elleni szankciókat. Magyarország megbüntetését a többi tagállam kockázat nélkül tudja támogatni. De ha arra kerül sor, hogy arról kell dönteni, hogy mindenkire nézve és minden témában megszüntessék az egyhangúságot, akkor ezt a javaslatot a legtöbb tagállam valószínűleg nem fogja megszavazni. Biztos jelentős ellenállásba ütközne a többségi döntéshozatalra való átállás terve. Hollandia azt mondja, hogy szüntessük meg az egyhangúságot a külpolitikai ügyekben. De ha tovább mennek, akkor Hollandia már bajban lesz, mert tavaly decemberben megvétózta Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, miközben az uniós tagállamok többsége támogatta a tervet.

A mostani konfliktusos helyzetben úgy tűnik, hogy Németország képviseli a legkeményebb álláspontot. Volt két ütközés is: Annalena Baerbock német és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között, valamint Anna Lührmann német EU-ügyi miniszter kijelentette, kétségei vannak afelől, hogy Magyarország képes lesz egy sikeres tanácsi elnökséget vezetni. Mitől lett a német álláspont ilyen mértékig magyarellenes?

A német külügyminiszter eddig is a szokásosnál jobban támadta Magyarországot. Ide kell vennünk Olaf Scholz német kancellárnak az EP előtt elmondott beszédét, amely azt bizonyítja, hogy Berlin helyezkedni próbál. Németország az EU egyik vezető tagállama volt Angela Merkel idején, de a mostani vezetéssel gyengült a befolyása. Franciaország lett a meghatározóbb tagállam az unióban. Németország az uniós alapértékek védelmének erős képviselőjeként próbálja pozícionálni magát, vagyis erőt akar felmutatni.

Az EU-ban egy teljesen félrecsúszott fejlődési folyamatot láthatunk. A parlament folyamatosan nyomást gyakorol a bizottságra, sőt mi több, még zsarolja is. A farok csóválja a kutyát?

Az EB sem az az intézmény, amely régen volt, mondjuk tíz évvel ezelőtt, mert azt egy semleges testületként funkcionáló szervezetként hozták létre. De 2014-től Jean-Claude Juncker volt a bizottság elnöke, aki politikai bizottságként definiálta a testületet. Tehát a bizottságnak voltak politikai érdekei, bizonyos kérdésekben állást foglalt, vagyis kimozdult a semleges szerepből. A mostani bizottság, élén Ursula von der Leyennel már geopolitikai bizottságként minősítette a testületet.

Az senkit nem zavar, hogy ez szembe megy az unió alapokmányával?

Erre szokták azt mondani, hogy lopakodó föderalizmus. Valójában az EB és az EP direkt nem megy szembe a szerződésben lefektetett szabályokkal, csak kihasználja a kiskapukat, és a saját hatáskörét kiterjeszti azokban a keretekben, ahol a jogszabály nagyon tágan értelmezhető, és az uniós intézmények tágan is értelmezik.

A magyar uniós elnökséget más oldalról is veszély fenyegeti. Készül Brüsszelben egy olyan tervezet, hogy a magyar és a lengyel uniós elnökség ügyét vonják össze, hogy a két ország ne tudja egymást bevédeni. Ugyanis így mind a két tagállam érintve van, és nem vehetnek részt a szavazáson. Reális ez a terv?

Ha külön-külön tárgyalnák a két állam ügyét, akkor sem tudnák egymást bevédeni, mert a tanácsban minősített többséggel, a tagállamok ötvenöt százaléka dönt úgy, hogy az EU lakosságának hatvanöt százalékát kell magában foglalnia. Tehát a halasztáshoz nem kell konszenzus, csak minősített többség. Viszont az EU-szerződésben csak az van leírva, hogy egy adott ország kérheti, hogy halasszák el az elnökségét. Az viszont nincs a szerződésben, hogy erről a tanács saját kezdeményezésére dönthet. Az alapszerződés viszont ezt nem tiltja, és abból kiindulva, hogy ami nem tilos, azt szabad csinálni – így értelmezik tágan az EU-ban a saját szabályzatukat.