Külföld

Esterházy Jánosra emlékeztek a morvaországi Mírovban

Esterházy Jánosra, a felvidéki magyarság két világháború közti vezető politikusára emlékeztek szombaton a közép-morvaországi Mírovban a csehországi, a szlovákiai és a magyarországi magyarok, illetve a csehországi lengyelek képviselői.

Esterházy Jánosra emlékeztek a morvaországi Mírovban
Gróf Esterházy János, a politikus, aki minden üldözöttért kiállt a szlovák parlamentben
Fotó: Wikipedia

A múlt század kilencvenes éveinek vége óta rendszeresen megtartott megemlékezést idén is a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ) jelenleg Jenei János által vezetett ostravai helyi egyesülete, valamint Mírov település önkormányzata közösen rendezte.

A mírovi emlékünnepséget magyar nyelvű katolikus szentmise előzte meg Olmützben (Olomouc), a Szent Vencel-székesegyházban, amelyet Balga Zoltán atya, a prágai magyar plébánia vezetője celebrált.

Balga Zoltán prédikációjában felidézte Esterházy János életét és munkásságát. Rámutatott, hogy Esterházy nevelése által öntudatos magyar, mélyen hívő keresztény volt, s érzékenységet tanúsított a szociális problémák iránt is. A gróf szülőfalujában, Nyitraújlakon (Velké Záluzie), anyanyelve mellett már fiatalon elsajátította a szlovák nyelvet is, és egész életében a magyarok és a szlovákok együttműködésének elősegítésén is dolgozott. A plébános felszólította a hívőket, hogy imádkozzanak, és tegyenek meg mindent Esterházy János boldoggá avatásának elősegítéséért.

A szentmise után a többtucatnyi résztvevő az Olmütztől észak-nyugatra fekvő Mírovba látogatott. Az egykori Rabtemetőben lezajlott megemlékezésen a csehországi és a szlovákiai magyar szervezetek, a budapesti székhelyű Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság, valamint a prágai magyar nagykövetség képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el Esterházy János jelképes síremlékénél. Szintén koszorúzott az ostravai lengyel konzulátus képviselője is.

A megemlékezésen megjelent Lubomír Pejchal, Mírov polgármestere is, aki virágcsokrot helyezett el az emlékhelyen. Az ő érdeme, hogy a Rabtemetőt ezúttal is méltó módon rendbe tették a megemlékezésre.

Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének országos elnöke nyilvánosan köszönetét fejezte ki Lubomír Pejchalnak, hogy évek óta segít megrendezni az emlékünnepséget, és rendbe teszi a síremléket, valamint annak környékét.

Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháború idején, az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában – a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként –, nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet.

A második világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A Szovjetunióban koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és egy szibériai táborba küldték.

A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben, távollétében, halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták Csehszlovákiának. Halálos ítéletét elnöki kegyelemmel életfogytiglani börtönre változtatták. Az 1955-ös általános amnesztia során büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították bele a szovjet fogságban töltött időt.

A súlyosan beteg Esterházy János a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszéig nem volt ismert, hol temették el, illetve hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998 júniusában, magyarországi segítséggel, jelképes síremléket állítottak neki a helyi Rabtemetőben. A síremlék felállításának évfordulóján azóta Mírovban minden évben megemlékeznek Esterházyról.

Cseh történészek – az Esterházy család kérésének eleget téve – később kiderítették, hogy Esterházy János urnája a prágai Motol köztemető közös sírjában található. Neve 2011 őszén felkerült a kommunista rendszer áldozatainak emelt motoli emlékműre.

Kapcsolódó írásaink