A belgiumiéhoz hasonló emissziót okozott a háború első tizenkét hónapja egy tanulmány szerint

A harci cselekmények közvetlenül és közvetve 120 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátásával jártak az első 12 hónapban – áll Lennard de Klerk holland kutató és nemzetközi csapatának tanulmányában, amelyet szerdán mutatnak be Bonnban az ENSZ egyik klímatanácskozásán. A 120 millió tonnába beleszámították az első 12 havi rombolás várható újjáépítési kibocsátását is.

A háború mindenekelőtt emberi tragédia, de hatalmas a környezeti kár is – mutatott rá Lennard de Klerk a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva.

A Klerk vezette kutatócsapat számításai szerint a közvetlen harci cselekmények, köztük főleg az orosz csapatok általi üzemanyag-felhasználás, a teljes károsanyag-emisszió 19 százalékáért felelősek. Ezt megközelítő - 15 százalékot kitevő - üvegházhatásúgáz-kibocsátással jártak a harci cselekményeket gyakran kísérő tüzek a frontvonal mentén.

A kutatók szerint azonban az emisszió legnagyobb, 50 millió tonnás hányada a háború utáni újjáépítésből, a gyárak, erőművek és lakóépületek pótlásából származik majd. Az építőipari szektor hagyományosan a nagy kibocsátású ágazatok közé tartozik.

A becslésnél figyelembe vették a felrobbantott Északi Áramlat gázvezetékből származó emissziót, és azt a többletkibocsátást is, amelyet az okoz, hogy az Európa és Ázsia között közlekedő repülőgépek nagy kerülőket kénytelenek tenni az Oroszország elleni nemzetközi szankciók miatt.