Külföld
Volodimir Zelenszkij önbeteljesítő jóslata a Nova Kahovka-i gát felrobbantása + VIDEÓK + GALÉRIA
„Most a világon mindenkinek erőteljesen és gyorsan kell cselekednie, hogy megakadályozzon egy újabb orosz terrortámadást. A [Nova Kahovka-i] gát lerombolása nagyszabású katasztrófához vezetne” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij szokásos napi videóüzenetében, hozzátéve: az oroszok belülről akarják felrobbantani a védművet, amivel nyolcvan települést veszélyeztetnek. Az idézet nem friss, az ukrán elnök kijelentése 2022. október 21-én hangzott el, nem sokkal az előtt, hogy Kijev csapatai hozzáláttak a Dnyeper-menti Herszon visszavételéhez.
Az orosz csapatok a háború első hetében szállták meg a Herszoni terület fővárosát, ahonnan az ukránok őszi ellentámadásai miatt november 9-ére teljesen kivonultak. A Dnyper két partja között a legbiztonságosabb összeköttetést a több mint három kilométer hosszú Nova Kahovka-i gát jelentette. A folyam máskülönben nehezen átjárható. A távolságok és az ingovány, továbbá az ukrán tüzérség miatt sem a ponton-, sem a vízi szállítás nem jelenthetett igazi alternatívát. Az oroszoknak tehát a nyugati part ellenőrzéséhez feltétlenül szükségük volt a gátra.
A hadászati szempontok mellett érdemes figyelembe venni azt is, hogy a Herszoni területet a 2022 szeptember 23–27. közötti népszavazás eredményre hivatkozva Vlagyimir Putyin a hónap végén Oroszországhoz csatolta. Függetlenül attól, hogy az új határokat a nemzetközi közvélemény nem ismerte el, Moszkva innentől kezdve a Dnyeper mindkét partját saját területének tekinti, melynek legnagyobb része az őszi ukrán offenzíva után is az ellenőrzése alatt maradt. A Herszoni terület, valamint a Krím áram- és vízellátása szempontjából, továbbá a zaporozsjei atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez a Nova Kahovka-i víztározó túl nem becsülhető fontossággal bír. Éppen ezért az oroszok minden lehetséges módon megerősítették a gát védelmét, amiről az AFP és a France 24 tavaly májusban a következőket írta:
„Voltak kísérletek [ukrán részről] robbanóanyag becsempészésére [Herszonba], de mindegyiket meghiúsították – mondta Vlagyimir Leontyev, a Kahovka körzet polgári és katonai közigazgatásának Oroszország által kinevezett vezetője. Leontyev szerint a gát megsemmisítése »nagy szerencsétlenséget« és pusztító árvizeket okozna, amelyek elöntenék a folyásirányban található épületeket. A gáton egy kerítésen óriási lyuk tátong, mintha egy jármű hajtott volna át rajt.” A riportban ezek után megjegyzik: „a Kahovka-gát mögötti víztározó teszi lehetővé a víz lefolyását az Észak-Krím-csatornán, amelyet a szovjet korszakban építettek, hogy édesvízzel lássák el Dél-Ukrajna és a Krím száraz területeit. Nyolc évig száraz volt a csatorna, miután az ukrán hatóságok betongátat építettek rá, ami komoly problémákat okozott az öntözésben és a vízhez való hozzáférésben a Krím félszigeten.”
Moszkva tehát attól tartott, hogy az ukránok megpróbálják megsemmisíteni a gátat, ezzel elvágva a Dnyeper nyugati partján lévő alakulataikat az utánpótlástól, valamint megnehezíteni a többségében oroszok lakta dél-ukrajnai területek és a Krím polgári lakosságának, valamint a régióban állomásozó orosz katonáknak az ellátását. Itt érdemes megemlíteni, az Al-Dzsazíra egy májusi tudósításában megemlítette, hogy a Dnyeper hat gátjából ötöt az ukránok ellenőriznek, és jelentősen megnövelték a vízszintet a folyam alsó, kahvokai szakaszán, ahol a gát egyébként is megsérült, s emiatt néhány ártéri települést elöntött a víz.
Augusztus 10-én aztán nagy erejű robbanás rázta meg a gátat. Az ukrán Mikolajivi terület egyik internetes lapja pedig még aznap bemutatott egy felvételt a sérült Kahvoszkij hídról, melyen tüzérségi gránátok becsapódásainak nyomai látszottak. A videót hamarosan eltávolították, Kijev pedig közölte: ők előre szóltak, hogy ez lesz, és minden ellenkező orosz állítással szemben a gátat belülről robbantották fel.
A katasztrófát mindenesetre sikerült elkerülni, a védművet megerősítették, s októberig nem is nagyon lehetett hallani, olvasni róla. Így érkeztünk el Volodimir Zelenszkij fent idézett, s számos nyugati elemző által kétkedve fogadott bejelentéséig, melynek kapcsán érdemes a Reuterstől is idézni. A hírügynökség jelentése szerint az oroszok akkor már napok óta meglehetősen nyugtalanok voltak. Például október 18-án Szergej Szurovikin, az Ukrajnában harcoló orosz erők parancsnoka azt nyilatkozta, tudomásukra jutott, hogy „a kijevi rezsim tiltott háborús módszerek alkalmazására készül Herszon város területén, valamint a kahovkai vízerőmű gátja ellen”.
Az újabb támadásra, melyről az ukránok akkor már hetek óta azt állították, hogy biztosan be fog következni, de az oroszok lesznek az elkövetői, és majd megpróbálják Kijevre kenni, végül november 6-án került sor. A csapás ez alkalommal sem bizonyult végzetesnek. Ami pedig a helyzet nemzetközi megítélését illeti, az oroszpártisággal nem vádolható Varsó Intézet pár nappal korábban azt írta:
„...egy ilyen lépésnek nincs értelme Oroszország számára, mivel akadályozza katonai stratégiáját. Oroszország mindössze két héttel lassítja az ukrán csapatok előrenyomulását délen, ha felrobbantja a hatalmas Kahovka-gátat, de egy ilyen lépés elárasztaná a Dnyeper folyó bal partját, ahová valószínűleg az orosz csapatok vonulnának át a nyugati oldalról. Ráadásul a gát lerombolása után a Krím édesvízhiánnyal néz szembe, ami problémákat okoz az orosz irányítású zaporizzsjai atomerőműben. Az ukrán narratíva jelentősen megváltozott október 26-án. Andrij Juszov, az ukrán védelmi hírszerzés (GUR) szóvivője szerint az orosz erőknek egyelőre nincs lehetőségük a Kahovka Vízerőmű gátjának felrobbantására a megszállt Herszon megyében.”
A hajnali órákban nagy erejű robbanás rázta meg és szakította át a Nova Kahovka-i gátat. A Dnyeper folyón lezúduló árhullám számos települést és az élővilágot is veszélyezteti.
Az ukránok a nyugati parti településeken kora délelőtt megkezdték a lakosság evakuációját, amelyről számos felvétel is megjelent a közösségi médiában. Sokan azonban ezt meg sem várva, egyedül vagy kisebb csoportokban indultak útnak.
A magasabban fekvő területeken pedig a rémült állatok kerestek menedéket.
