Külföld

Egyre kevesebb a keresztény, egyre több a muszlim és az ateista Németországban

A vallási tolerancia szintje továbbra is magas

Az elmúlt évtizedekben a vallási élet Németországban határozottan sokszínűbbé vált. 1950-ben még a németek 96 százaléka tartozott a két nagy keresztény felekezethez, a katolicizmushoz és a protestantizmushoz. Ekkor a más vallásúak és a nem vallásosak mindössze 4,4 százalékot tettek ki. A Bertelsmann Stiftung alapítvány Vallásmonitor 2023 című tanulmánya azt mutatja, hogy ma már egészen más a kép – számolt be róla a V4NA.

Egyre kevesebb a keresztény, egyre több a muszlim és az ateista Németországban
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Ahmas Al-Rubaye

A tanulmány szerint Németországban a megkérdezetteknek már csak 50 százaléka mondja magát a kereszténynek. 88 százalékuk katolikus vagy protestáns, míg a többiek az ortodox, a szabadegyházi/pünkösdi vagy felekezet nélküli keresztényekhez tartoznak.

A második legnagyobb felekezet Németországban a muszlimoké 8,5 százalékkal. Az iszlám Németországban is sokszínű, és magában foglalja a szunnitákat, síitákat, alevitákat és felekezeten kívülieket.

Az iszlámot a hinduizmus (1,3 százalék), a buddhizmus (0,9 százalék) és a judaizmus (0,3 százalék) követi.

A németek több mint egyharmada (35,9 százalék) pedig nem tartja magát semmilyen vallási közösséghez tartozónak – ez egy nagy, társadalmilag releváns csoport.

A Vallásmonitor szerint ma sokan a hitüket magánügynek és személyes dolognak tekintik. A hívők nagy része egyáltalán nem (25 százalék) vagy csak rendszertelenül (57 százalék) vesz részt a közösségi szertartásokon. A legtöbb ember Németországban csak „mérsékelt vallásosságot” él át.

De egyre nagyobb a szakadék a lakosság azon harmada között, amely nem kötődik a valláshoz, és az emberek szűkebb köre között, akiknek az élete erősen vallásos. Ide tartoznak különösen az evangélikus szabadegyházi/pünkösdi vagy szunnita vallású emberek.

A tanulmány alapvetően azt mutatja, hogy a vallási tolerancia szintje továbbra is magas – de a 2013-as Vallásmonitorhoz képest csökkent. Például 93 százalék egyetért azzal az általános kijelentéssel, hogy mindenkinek meg kell adni a szabadságot arra, hogy megváltoztassa vagy elhagyja a vallását. 80 százalék pedig azon a véleményen van, hogy az embereknek nyitottnak kell lenniük más vallások iránt (2013-ban ez még 89 százalék volt).

Vegyes kép rajzolódik ki abban a kérdésben, hogy hogyan értékelik a vallási sokszínűséget: Itt a lakosság egy-egy harmadra oszlik. Vannak, akik a vallás pluralizálódását fenyegetésként, vannak akik a társadalom gazdagodásaként érzékelik, és vannak, akiknek vegyes érzéseik vannak ezzel kapcsolatban. Amint a felmérésből kiderül, a vallási sokszínűséghez való pozitív hozzáállás együtt jár a nagyobb személyközi bizalommal – ami a társadalmi kohézió fontos eszköze.

Kapcsolódó írásaink