Külföld

Globális békecsúcs előkészítéséről tárgyalt Scholz és Zelenszkij

Az ukrán elnök az „Ukrajna elleni orosz rakétaterror eszkalálódására” hivatkozva sürgette Berlint

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy Olaf Scholz német kancellárral folytatott legutóbbi találkozóján egy „globális békecsúcs” előkészítéséről tárgyalt – írta meg az oroszhirek.hu.

Globális békecsúcs előkészítéséről tárgyalt Scholz és Zelenszkij
Olaf Scholz és Volodimir Zelenszkij
Fotó: NorthFoto

A hét elején a média arról számolt be, hogy Kijev és nyugati támogatói egy globális találkozó összehívását tervezik, amelynek középpontjában a Moszkva által már korábban elutasított kijevi „békeformula” áll – írta meg az oroszhirek.hu.

A Zelenszkij hivatala által közzétett közlemény szerint az elnök csütörtökön a moldovai fővárosban, Chisinauban az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján tárgyalt a német vezetővel. Megköszönte Scholznak, hogy „támogatja az ukrán békeformulát”, és hogy „kész csatlakozni annak végrehajtásához”.

A két vezető „a globális békecsúcs közös előkészületeiről és a résztvevők lehető legszélesebb körének bevonásáról is tárgyalt” – olvasható a közleményben.

Az ukrán elnök az „Ukrajna elleni orosz rakétaterror eszkalálódására” hivatkozva sürgette Berlint, hogy továbbra is folyósítson katonai segélyt Kijevnek, különösen légvédelmi rendszereket.

Szerdán a Wall Street Journal arról számolt be, hogy Emmanuel Macron francia elnök felajánlotta, hogy Párizsban rendezné meg a csúcstalálkozót, és Dánia és Svédország is felajánlotta magát lehetséges házigazdának.

Az európai tisztviselők állítólag Brazíliának, Indiának, Kínának és több más nem nyugati országnak is meghívást küldtek, Oroszországnak viszont nem.

A tavaly év végén közzétett ukrán békeformula azt követeli, hogy Moszkva vonja ki erőit az 1991-ben megállapított ukrán határokon belüli összes területről, beleértve a Krímet is. A terv továbbá előirányozza, hogy Oroszország jóvátételt fizet az okozott károkért, és átadja az Ukrajna által háborús bűnökkel vádolt tisztviselőket, akiket nemzetközi bíróság elé állítanak.

Moszkva egyértelműen elutasította ezt a formulát, Szergej Lavrov külügyminiszter pedig lényegében „Oroszország kapitulációjának” nevezte a feltételeit.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken úgy nyilatkozott, hogy semmi jel nem utal arra, hogy a közeljövőben lehetséges lenne a párbeszéd Ukrajnával. Kifejtette, hogy az európai nemzetek által felvetett javaslatok eddig nem feleltek meg Moszkva biztonsági aggályainak, amelyek Oroszország számára prioritást élveznek.

A hét elején Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy Oroszország a közeljövőben béketárgyalásokat folytathat Ukrajnával.

A diplomata azzal érvelt, hogy Moszkva a jelek szerint katonai győzelmet akar elérni szomszédja felett, és a harcok valószínűleg egész nyáron folytatódni fognak.

Ukrajna saját békeformuláján kívül más országok több tervet is javasoltak. Nevezetesen Kína a konfliktus első évfordulóján, február végén tette közzé saját 12 pontos tervét.

Bár az Egyesült Államok, a NATO-szövetségesei és Ukrajna eleve elutasította a tervet, több más ország, köztük Brazília és Oroszország is kedvezően fogadta azt.

Kapcsolódó írásaink