Külföld

Cseh Katalin is előterjesztője a legújabb magyargyűlölő EP-határozatnak

Deutsch Tamás Facebook-bejegyzésében azt írja: ez már tényleg a legalja

Ez már tényleg a legalja: Cseh Katalin az egyik előterjesztője Daniel Freund mellett a legújabb magyargyűlölő EP-határozatnak – így reagált Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője annak kapcsán, hogy az Európa Parlament kiszivárgott jelentéstervezetében felteszi a kérdést, miszerint Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az Európai Tanács soros elnöki tisztségét 2024-ben.

Cseh Katalin is előterjesztője a legújabb magyargyűlölő EP-határozatnak
Cseh Katalin a kiszivárgott magyargyűlölő jelentéstervezet egyik előterjesztője
Fotó: MH archív/Ficsor Márton

Jövő év júliusától Magyarország 2024 töltené be fél éven át a tagállamok kormányaiból álló Európai Tanács elnöki posztját. A soros elnökség feladata, hogy összehangolja az intézmény jogalkotási munkáját, és a többi uniós intézmény irányában is képviselje a létrejött határozatokat.

Az EP középjobb, baloldali és liberális frakciói célja, hogy Magyarország ne vehesse át a soros elnökséget. A június 1-jei plenáris ülésen már el is fogadnának egy olyan állásfoglalást, amely felszólítaná a tanácsot, hogy oldja meg a „problémát”, különben a parlament avatkozik be.

Az állásfoglalás-tervezet elítéli a magyar kormány stratégiáját képező EU-ellenes kampányokat, amelyek szerintük azt a cél szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet az uniós értékek megsértéséről és a rendszerszintű korrupcióról. A kiszivárgott jelentéstervezet szerint az EP tavaly szeptemberi határozatának elfogadása óta tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete Magyarországon.

A jelentéstervezetben az is szerepel, hogy Magyarország csak azután juthat a felfüggesztett uniós forrásokhoz, ha az összes elvárt feltételt teljesítette, és bizonyítani tudja, hogy működnek a korrupcióellenes intézkedések.

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink

Fidesz: Kicsinyes baloldali politikai támadás

ĀAz Európai Parlament várhatóan június 1-jén szavaz a magyar jelöltről, a parlamentnek azonban csak véleményezési joga van a jelölési folyamatban, a végső döntést az Európai Unió Tanácsa hozza majd meg