Izraelben elfogadták az idei és a 2024-es költségvetést

A legnagyobb vitát a tizennégymilliárd sékeles (több mint ezerháromszáz milliárd forintos) „koalíciós alap" okozta, amelyet a kormányzó Likud párt koalíciós partnerei, a szélsőségesen jobboldali nacionalista pártok és az ultraortodox vallásos pártok kaptak saját céljaikra.

A harmincöt órás vita után jóváhagyták a vitatott ingatlanadó-alapot is, amely a településeken beszedett, és eddig azok saját céljaira, a helyi oktatásra, köztisztaságra, belső ügyekre szánt helyi adó egy részét a gazdagabb települések felől átirányítja a szegényebbek, elsősorban az ultraortodox falvak és városok számára.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök a szavazás előtt bejelentette, hogy koalíciója négy évig fogja kormányozni Izraelt. Legközelebb másfél év múlva lesz költségvetési vita, és ez az időszak kormányzati biztonságot jelez számára.

Több hónapos, a koalíciós pártok közötti vita előzte meg a voksolást. Előzőleg három koalíciós párt politikusai ígérték, hogy megvonják a költségvetés támogatását, hacsak nem kapnak további pénzeket. Hétfőn sikerült megegyezni pénzügyi követeléseikről, így a kormányfő napokkal a május 29-i határidő előtt megszerezte a költségvetés elfogadásához szükséges többséget.

„Amíg önök aludtak, elfogadták az ország történetének legrosszabb és legpusztítóbb költségvetését. Nincs benne jó hír, nincs drágaság elleni harc, csak végtelen zsarolás van" – írta reggel a frissen elfogadott büdzséről Twitter-üzenetében a parlamenti ellenzéket és az ellenzéki, centrista Van jövő pártot vezető Jaír Lapid.

A Kneszetben zajló vita idején liberális izraeliek ezrei tüntettek Jeruzsálemben a törvényhozás épületénél az általuk „a fosztogatás éjszakájának" nevezett szavazássorozat ellen.