Külföld

Ezért nem indítja el a régen beígért tavaszi nagy támadását Ukrajna

Az ukrán hatóságok nem tudják meghatározni az Egyesült Államok által szállított fegyverek és egyéb katonai felszerelések pontos helyét, mivel minden könyvelésük „papíron” történik, „kézi bizonylatok alapján”. Az Ukrajnának szánt nyugati fegyverek egy részét bűnszervezeteknek adják el.

Ezért nem indítja el a régen beígért tavaszi nagy támadását Ukrajna
Ukrán tüzérség Donyeckben
Fotó: Anadolu Agency via AFP

Bizonyára sokan látták Nicolas Cage főszereplésével a Fegyvernepper című amerikai filmet, amely többek között a maga sajátos művészi eszközeivel világít rá a Szovjetunió romjain, éppen az ukrán származású nepper tevékenysége révén létrejött illegális fegyverkereskedelemre. A mai helyzethez képest az akkori állapotok pitiáner seftelésnek tűnnek, különös tekintettel arra, hogy a szomszédunkban már több mint egy éve háború folyik.

Az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok zsákszámra döntik a pénzt Ukrajna katonai megsegítésére, az amerikaiak egy 40 milliárd dolláros keretből „gazdálkodnak”, az Egyesült Királyság 3,7, Németország 1,4, Lengyelország pedig 1,8 milliárd dollárt különített el a kijevi kormány győzelmi esélyeinek növelésére.

Csakhogy az ezekből a pénzekből beszerzett arzenál nem minden egyes darabja jut el az ukrán katonákhoz, vagyis rendeltetési helyére. Ultramodern fegyverek kézen-közön eltűnnek, hogy aztán ellenőrizetlen útvonalakon, a világ válsággócaiban kössenek ki, vagyis eladják őket, és nem egyszer terroristák kezére is kerülhetnek. A legfőbb célterületek a Közel-Kelet és Észak-Afrika, állítja az EurAsian Times hírportál. Ennek veszélyére hívták fel a figyelmet a Genfben tavaly augusztusban megtartott ötnapos konferencián a Fegyverkereskedelmi Szerződés (ATT) tagállamainak képviselői. Az ATT szabályozza a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmét, és a fegyverszállításokra vonatkozó nemzetközi szabványok megállapításával igyekszik megakadályozni és felszámolni a hagyományos harci eszközök tiltott kereskedelmét.

A helyzet nem olyan egyszerű, mint ahogy az első látásra tűnik. Ugyanis nincs globális egyetértés arról, hogy mi minősül illegális fegyverszállításnak és eladásnak. Csak egy egyszerű példa: az Egyesült Királyság fegyvereket adott el Szaúd-Arábiának, de ezek közül sokat felhasználtak a jemeni polgárháborúban. Ukrajnában pedig még bonyolultabb a helyzet.

Már az orosz invázió előtt is rossz híre volt Ukrajnának, a fegyver- és lőszercsempészet csomópontjaként emlegette a nemzetközi sajtó. És az orosz támadás után ez a kép tovább romlott. Az illegális ukrán fegyvereladással kapcsolatos körülmények Washingtont is aggasztják, mert ha nem így lenne, nem küldte volna már tavaly Kijevbe Garrick M. Harmon dandártábornokot, hogy mint az USA katonai attaséja nézzen utána annak, hogy hova kerülnek az óceánról túlról érkező fegyverek. Ha a dolgok rendben mentek volna, Harmon missziójára nem is került volna sor.

Nincs könnyű dolga az amerikai tábornoknak, mert az ukrán hatóságok nem tudják meghatározni az Egyesült Államok által szállított fegyverek és egyéb katonai felszerelések pontos helyét, mivel minden könyvelésük „papíron” történik, „kézi bizonylatok alapján” – írta meg a Bloombergre hivatkozva az EurAsian Times.

Jonas Ohman, a Blue-Yellow litvániai székhelyű szervezet alapítója és vezérigazgatója, amely 2014-ben, az Oroszország által támogatott szakadárokkal folytatott konfliktus kezdete óta találkozik a frontvonalon lévő ukrán egységekkel, szinte lehetetlen küldetésnek látja a külföldi hadfelszerelés pontos nyomon követését. Ugyanis Ukrajna folyamatosan változó frontvonalain sorkatonák, önkéntesek és félkatonai erők, nem egyszer külföldi zsoldosok harcolnak, a helyzet így kaotikusnak mondható, vagyis nem lehet nyomon követni, hogy melyik egység milyen fegyvert vagy egyéb harci eszközt kapott, és mikor.

De a fegyverek ellenőrzését az adományozó, jelen esetben az Egyesült Államok, amely hivatalosan nem részese a háborúnak, legjobb esetben is csak messziről kísérheti figyelemmel. Andy Milburn nyugalmazott amerikai tengerészgyalogos ezredes, aki Irakban és Szomáliában szolgált, és megalapította a Mozart Groupot, a frontvonalbeli ukrán katonák kiképzésével foglalkozó céget, az orosz invázió után Ukrajnába utazott, és a fővárosban, Kijevben rendezte be főhadiszállását. Szerinte, ha ellátmányt adsz valakinek, annak szervezettnek kell lennie. Ez a képesség nem állhat meg az ukrán határnál” – mondta Milburn.

„Ha az Egyesült Államok politikája az, hogy támogassa Ukrajnát országa védelmében az Orosz Föderációval szemben, akkor ezzel nem lehet félúton megállni. Megértem, hogy ez azért van, mert amerikai csapatok nem harcolnak az oroszok ellen. De miért nem állítanak legalább embereket az egész folyamat felügyeletére?” – kérdezte.

A már fenn idézett Jonas Ohman szerint az alapítvány által szállított hadfelszerelés 30–40 százaléka jut csak el a frontra. Bár az is igaz lehet, hogy mostanában azért valamit javult a helyzet.

Mindazonáltal tartják magukat azok a hírek, hogy az Ukrajnának szánt nyugati fegyverek egy részét bűnszervezeteknek adják el. Viszont az is igaz, hogy Ukrajna a nyugati országok segítségével egy kiterjedtebb fegyverfigyelő és nyomkövető rendszert hozott létre, de felmerül a kérdés, hogy ez mennyire hatékony.

Igor Korotcsenko katonai szakértő legalább 15 százalékra becsülte a nyugati fegyverek illegális ukrán exportját. A nyugati támogatók által Kijevnek szállított fegyverek egy része még azelőtt gazdát cserélhetett, hogy eljutott volna a frontvonalra – ismerte el nemrégiben James Heappey brit fegyveres erőkért felelős miniszter, aki azonban adós maradt a részletekkel.

Az igazi probléma csak a háború lezárása után fog következni. Ohman szerint, ha Ukrajna elveszíti a háborút, akkor létrejön egy „szürke zóna”, ahol nem lesz olyan államhatalom, amely ellenőrizni tudná a helyzetet. Amint a fegyverek elhallgatnak Ukrajnában, megélénkül az illegális fegyverkereskedelem. A bűnözők már most felkészültek erre a helyzetre – mondta.

Óriási üzletet csinálhatnak ukrán fegyverkereskedők, akik a nyugati fegyversegélyekből „szerzik be” az „árut”. A Pentagon 2021-es költségvetése szerint minden Javelin rakéta 178 000 dollárba kerül. Az ASB Military News szerint ezeket a fegyvereket a dark neten 30 ezer dollárért simán el lehet adni.

Mindenki jól jár, a vevő potom pénzért jut méreg drága fegyverhez, az illegális kereskedő haszna sem lebecsülendő, csak éppen a már hónapok óta belengetett ukrán tavaszi offenzíva marad el.

Kapcsolódó írásaink