Külföld
Erőszakba fordulhat az illegális migráció az európai társadalmakban - Interjú
Magyarország déli határszakaszán még mindig nagyon erős a migrációs nyomás. A 2015-ös határtámadás óta a migránsok szivárgásos módszerrel próbálnak illegálisan bejutni hazánkba. Ez azt jelenti, hogy a migránsok, vagy az embercsempészek taktikát változtattak?
Igen, erről van szó. Ha erőszakkal nekitámadnak a határkerítésnek, akkor egyértelműen törvényes rendőri eszközökkel fel lehet ellenük lépni. Most nem olyan erős a nyomás, mint nyolc évvel ezelőtt volt, inkább szakaszosan jönnek, így sokkal nehezebb ellenük védekezni. Most sem jó a helyzet, de azért még mindig sokkal jobb, mint Olaszországban, mert ott a magyar határ elleni 2015-ös támadásnál is nagyobb kihívással nézek szembe. Ott nincs határkerítés, tehát bejutnak az országba, nálunk viszont a kerítés ezt megakadályozza, így nem kell szükségállapotot kihirdetni.
A határkerítés biztonságosan védi Magyarországot, ennek ellenére miért próbálkoznak a migránsok itt átjutni?
Az illegális migránsok célja nem az, hogy Magyarországra, hanem az Európai Unióba, elsősorban Németországba és Svédországba jussanak be. Mivel mi vagyunk a balkáni migráns útvonalon az első uniós „állomás”, ezért újra és újra próbálkoznak. A migránsok a kerítésben az EU határát látják, és ez motiválja őket.
Emmanuel Macron francia elnöknek volt egy tervezete. E szerint az illegálisan Európa területére lépők szétosztását úgynevezett önkéntes szolidaritási mechanizmus keretén belül képzelte el. Ez a terv törvényesíteni akarja a törvénytelenséget?
Igen, mert ez az elképzelés törvényesíti a törvénytelen migrációt, sokakat arra ösztönöz, hogy Európába jöjjenek. Azt sugallja, hogy az uniós menekültügyi politika azon alapszik, miként menedzseljék őket és nem az a cél, hogy a migráns áradatot feltartóztassák. Ez a fő probléma az EU döntéshozóival is, hogy minden, ehhez hasonló lépéssel ösztönzik az illegális migrációt és nem az áll a középpontban, hogyan lehetne a bevándorlást feltartóztatni.
A francia elnök az uniós szolídaritásra építette fel a tervét. Szolidaritási alapon megvalósulhat egy ilyen terv?
Macron szerint a „frontországokból” – Ciprus, Málta, Olaszország, Görögország, Spanyolország – évente tízezer főtt kellene az Unió belső régióiba önkéntes alapon szétosztani. A programban való részvétel nem lenne kötelező. Azok az államok, amelyek részt akarnak benne venni, de nem kívánnak befogadni migránsokat, anyagilag támogathatják a többieket. Ez a terv nem valósult meg, annak ellenére, hogy az EU-ban a francia javaslatot már tavaly júniusban elfogadták. Az elmúlt tíz hónapban az áttelepítettek száma még a 900 főt sem érte el, pedig 13 uniós ország eredetileg lelkesen támogatta Macron ötletét. Ennek ellenére összesen, csak hat tagállam vett át migránsokat, a belgák és a hollandok pedig pénzt ajánlottak fel. Franciaország, éppen a javaslattevő, sincs az első helyen a befogadott migránsok számát tekintve, Németország vezeti a „mezőnyt”. A szolidaritás elve jól hangzik, de a terv szinte nem is működik.
A francia ötlet nem azt célozza, hogy a globalista. bevándorláspárti ideológia irányába a megfelelés látszatát keltse úgy, hogy közben az egészet csak PR szinten működtetik?
Amikor ezt Macron kiötlötte, 2022 első felében, akkor Franciaország töltötte be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét. Nyilvánvalóan pozitív színben akarta magát feltüntetni, hogy ő lesz az az ember, aki előáll egy olyan ötlettel, amely valamennyire kezeli azt a politikai deficitet, hogy nincsen Brüsszelnek közös migránspolitikája. Nem csak látszatmegoldást akart, inkább azt mondanám, hogy azt szerette volna elérni, hogy úgy emlékezzünk a francia elnökségre, hogy ha nem is teljesen átfogó, de valamilyen megoldás mégis csak született a migránsválság megoldására.
Manapság viszonylag keveset hallani az uniós kvótarendszerről. Napirenden van még az Európai Bizottságnál az illegális migránsok kvóta szerinti elosztásának a terve?
Igen. Még nem vették le a napirendről, azért hallani róla keveset, mert vita folyik róla. Még 2015-ben volt egy olyan uniós javaslat, hogy be akarják vezetni a kötelező kvótákat, ami egyértelműen a migránsok szétosztását jelentette volna a tagállamok között. Vagyis meg akarják szabni, hogy egy-egy országnak hány embert kell befogadnia. Nagy az ellenállás, mert például Szlovákia, Ausztria, Bulgária is bejelentette, hogy nem pártolja az intézkedés végrehajtását. Az Európai Bizottság új elképzelésében kitartott a kötelező kvóta mellett, de kicsit „szebben” fogalmazta meg, rugalmas szolidaritási elvnek nevezte el a tervet. Meg akarnak határozni egy tagállamokra bontott bizonyos létszámot. Ekkor minden egyes ország dönthet arról, hogy befogadja-e az adott számú illegális migránst, avagy nem. Ha nemleges a döntés, akkor az adott állam köteles lenne abban közreműködni, hogy ugyanannyi illegálisan, menekült státuszra nem jogosult személyt a kibocsátó helyre, vagy az első biztonságos országba visszatelepítsen, mint amennyi a saját kvótájában szerepel. Ha meghatározott időn belül saját költségén ezt nem teszi meg, akkor viszont be kell fogadnia a kvótában szereplő migránsokat.
Eddig az illegális migránsokról beszéltünk. De például a franciák, de más országok is sok migránst fogadnak be különböző indokok, történetesen családegyesítés, tanulás, munkavállalás alapján. Ez körülbelül hány embert jelent évente az Európai Unióban?
Milliós nagyságrendekről lehet beszélni az Európai Unió esetében. Az egyes tagországokat tekintve viszont nagy eltérések vannak. A 2021-es, a legfrissebb adatok szerint, abban az évben az EU-ba mintegy hárommillió fő érkezett legálisan harmadik országból, Spanyolországban, Olaszországban, vagy éppen Franciaországban több mint 200 ezren telepedtek le jogszerűen. A munkavállalás a leggyakoribb oka a bevándorlásnak, utána azonban a családegyesítés következik.
Az EU demográfiai mutatói nagyon rosszak. Az őshonos európai népesség folyamatosan csökken, a betelepülteké pedig egyre csak nő. Ez elsőssorban Nyugat-Európára vonatkozik. El fogják lakni az uniós országok egy részét a migránsok?
Hosszú évekről lehet itt beszélni, amikor valós veszéllyé válik ez a probléma. Ha hagyjuk a dolgokat maguktól folyni, akkor viszont valóban előáll majd az a helyzet, hogy átrendeződnek Európa társadalmai. Éppen ezért a migráció megállítása mellett az Európai Uniónak a családpolitikára is nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie, hogy újra növekedhessen Európa népessége.
A Föld lakossága most már folyamatosan csökken. Ez a demográfiai változás azonban aszimmetrikus, a déli félteke népessége nő, míg az északié csökken. Elképzelhető, hogy megindul az eddiginél is nagyobb – amikor már nem százezres nagyságrendekről fogunk beszélni, hanem milliós tömegekről –, dél-észak irányú újkori népvándorlás?
Igen, ez erősen valószínűsíthető. A víz- és élelmiszerhiány, a forróságot hozó klímaváltozás, a szegénység hosszú távon a kibocsátó országokban élőket túlélési kényszerbe hozza, ezért útra fognak kelni. Ez majdnem biztos, hogy elkerülhetetlen. Éppen ezért kellene már most az EU-nak olyan politikát kidolgozni, amely megakadályozza az újkori népvándorlásnak egyáltalán a létrejöttét is. Vagyis, hogy az illegális migránsok el se juthassanak Európába. Különben Európa népeinek aránya át fog fordulni, vagyis a más kultúrájú etnikumok kerülnek többségbe és akár a kulturális különbségekből fakadóan komoly konfliktusos helyzet is előfordulhat.
Lehet, hogy nem is kell nagyobb konfliktus ahhoz, hogy az idegen betelepülők átvegyék egy-egy ország irányítását. Például, ha megnézzük Nagy-Britanniát, ahol a miniszterelnök indiai, London főpolgármestere pedig pakisztáni származású.
A helyzet az, hogy a szigetországban ezek a bevándorlók, illetve felmenőik már beilleszkedtek a társadalomba, elfogadták az ottani normákat, kultúrákat, értékeket, ezért tudtak demokratikus úton magas pozícióba kerülni. Míg más országokban, részben a hagyományok hiánya miatt, mindezt az újonnan jöttek nem teszik meg. Ezért folyamatos a konfliktus, ami a demográfiai változással csak mélyülni fog, ezért ezeken a helyeken az erőszakosabb fordulat nem zárható ki.
Ugyanakkor már most Nyugat-Európában súlyos problémát okoz a migránsok lakhatásának a megoldása. Az ezzel kapcsolatos egyik legutóbbi hír, hogy Németországban egy idősotthont kiürítettek, mert az épületbe migránsokat akarnak elhelyezni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az őshonos európai adminisztráció megágyaz a menekülteknek. Ez nem fog komoly társadalmi feszültséget szülni?
Pontosan így van. A döntéshozók félnek, mert most Németországban olyan hangulat van, hogy ha egy választott, vagy egy adminisztratív testület a migránsok ellen hoz valamilyen döntést, akkor azt kritizálni fogják, akár uniós, vagy kormányzati szinten is. Így aztán az önkormányzatok, amelyeknek a lakhatási kérdések a hatáskörükbe tartoznak, nem mernek a politikai főáramlattal szembe menni.
