Az EU Kína-politikájáról egyeztettek az unió külügyminiszterei

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ehhez kapcsolódó vitaanyagban a Kínához fűződő viszony alapjainak újbóli tisztázását három dologgal indokolta. Egyrészt a kínai nacionalizmus és politikai ideológia változásának mértékével, másrészt az Egyesült Államok és Kína közötti verseny éleződésével, amely minden szakpolitikai területet érint, harmadrészt pedig azzal a ténnyel, amely szerint Kína kulcsszerepet játszik a regionális és globális kérdésekben.

A dokumentum szerint viszont az EU Kína-politikájának középpontjában továbbra is az együttműködés és a verseny marad, még abban az esetben is, ha a különböző elemek súlya „Kína magatartásától függően” változhat. Az uniónak fenn kell tartania kapcsolatait Kínával először is a befolyása miatt, másodszor pedig mert a jelenlétével számolni kell – olvasható az iratban.

Az unió hangsúlyozza az egyeztetés fontosságát Washingtonnal, viszont úgy véli, nem szabad részesévé válnia az Egyesült Államok és Kína közötti versenynek, amelynek szerinte csak egyetlen nyertese lehet.

A gazdasági függőség, valamint a függőség jelentette kockázat csökkentésének kérdésében a beruházások szűrésének fokozását, szilárdabb exportellenőrzést, a kulcsfontosságú területeken pedig, mint a félvezetők, a távközlési technológia, az akkumulátorok, a nyersanyagok és más fontos alapanyagok, az ellátás diverzifikációját szorgalmazzák.

Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes pénteken úgy nyilatkozott: az EU nem engedheti meg magának, hogy egyetlen országtól függjön, vagyis partneri kapcsolatai megsokszorozására kell törekednie. Hasonló tartalmú nyilatkozatot tett Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter is, aki szerint az unió nem követheti el ugyanazt a hibát, mint amelyet Oroszországgal szemben elkövetett. Ezért Kínával kapcsolatban „nagyobb óvatosságra” intett. Megjegyezte: „Kína új világrendet épít, az EU pedig nem lehet ennek passzív szemlélője.”