Brüsszeli korrupciós botrány

Megosztottak az Európai Parlament (EP) körüli korrupciós ügyeket vizsgáló bizottság tagjai abban a kérdésben, hogy az igazi fenyegetés kívülről vagy belülről érkezik-e. A Politico című brüsszeli portál szerint ez a megosztottság csütörtökön vált nyilvánvalóvá, amikor a törvényhozók vitát tartottak egy jelentésről, amely az EP válaszlépését vizsgálta a hónapok óta zajló korrupciós botrányra.

A testület tagjai szinte csak egy dologban értettek egyet: az Európai Parlamentben gyökeres változásra van szükség.

A mostani javaslatok között szerepel például az, hogy az érdekcsoportoknak szigorúbban meg kell adniuk az adatokat az uniós lobbista-adatbázisban, meg kell erősíteniük az informatikai biztonságot, és korlátozniuk kell, hogy az európai parlamenti képviselők milyen mértékben szólalhatnak fel az EP képviselőjeként hivatalos utakon.

Blokkolják azonban a javasolt intézkedéseket a baloldali képviselők: azzal húzzák az időt, hogy állításuk szerint a változtatások nem elégségesek ahhoz, hogy magukat a megválasztott parlamenti képviselőket felelősségre vonják.

A kritikusok szerint a bizottság a politikai döntések miatt már a korai szakaszban is a külső veszélyekre, például a befolyásolni kívánt külföldi országokra helyezte a hangsúlyt, nem pedig a belső etikai kiskapukra.

Az is problémát okozhat, hogy a képviselők – noha a téli szünetről visszatérve megütközve fogadták a letartóztatások és a vizsgálatok hírét – a legkisebb ellenállás útját választották. Ahelyett, hogy egy teljesen új vizsgálóbizottságot hoztak volna létre a következmények feldolgozására és a törvénytelenségek megismétlődésére, inkább egy már létező bizottságra bízták a munkát, amelynek feladata az uniós döntéshozatalba való külföldi beavatkozás felderítése volt.