Külföld
Hogy nézhet ki az ukrán ellentámadás?
Egy hete Herszonnál ukránok átkeltek a Dnyeperen, a hadmozdulat egy különleges katonai művelet része lehetett, de nem ebből az irányból fog megindulni az ellentámadás – szögezte le Resperger István ezredes. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője a Mandiner Világrend podcastjának adásában azt mondta: „A fő csapásirány Zaporizzsja alatt lesz, nyolc-kilenc dandár Melitopol felé próbál majd áttörni, és nyolc-tíz nap alatt be is törhetnek az orosz arcvonal mögé.” A szakértő egyébként úgy véli, ez a terv meglehetősen kockázatos, az ukránok könnyen egy „zsákban” találhatják magukat.
Az ezredes rámutatott arra is, hogy meglepetésszerű támadásra nincs esély, noha bizonyosan lesznek elterelő akciók. Ami az ellentámadást illeti, Rasperger István vázolta, mire lehet számítani kezdetben:
„A hetven kilométeres hatótávolságú HIMARS sorozatvetők pusztítani fogják az orosz lőszerlerakatokat és vezetési pontokat.” Légicsapásokat is mérnek az orosz csapatokra, a különleges műveleti erők negyven-hatvan kilométeres mélységben bent lesznek az orosz részeken, és főleg Melitopol környékén készítenek majd elő különböző rajtaütéseket.
Az ukrán cél az Azovi-tenger elérése lenne, hiszen Melitopol elfoglalásával elvágnák az orosz hadi utánpótlási útvonalat a Krím-félsziget és az orosz területek között. Az NKE tanszékvezetője hangsúlyozta: Kijevnek sikereket kell felmutatnia, mivel a Nyugat katonai tartalékai végesek, és nem fog finanszírozni egy végtelen háborút.
Mindent összevetve Resperger István szerint a tűzszünet elkerülhetetlen, és a déli herszoni rész, valamint a Krím mindenképpen orosz kézen marad. Ezzel együtt a háború „az oroszoknak sem siker, hiszen a hadsereg nimbusza megtört, az oroszok stratégiai célkitűzéseiket elveszítették – tette hozzá.
