„A dollár a világ legnagyobb pénzügyi terroristája”

A bankár az Economic Times Awards for Corporate Excellence 2023 elnevezésű díjátadón tartott beszédében a dollárt a világ legnagyobb pénzügyi terroristájának nevezte. Mivel a globális vagyon nagy részét dollárban tartják az amerikai bankoknál vezetett úgynevezett nostro-számlákon, ezek teljes mértékben az amerikai bankárok és hatóságok döntéseitől függenek – magyarázta.

„Valaki az Egyesült Államokban azt mondhatja: holnap reggeltől nem veheted fel (a pénzt) – és máris elakadtál, ez a tartalékvaluta ereje”– tette hozzá Kotak.

A világ ezért kétségbeesetten keresi az alternatív tartalékvalutát – folytatta, és azt javasolta, hogy India ragadja meg a lehetőséget, és tegye saját valutáját, a rúpiát tartalékvalutává.

„Itt az ideje, hogy megpróbálkozzunk vele, ami valószínűleg 10 évig fog tartani” – jelentette ki. E cél elérése érdekében Indiának erős pénzügyi intézmények és egy olyan erős keretrendszer kiépítésével kell elnyernie a többi globális szereplő bizalmát, amely nem függ senki szeszélyeitől. Kotak hozzátette, hogy nem lát más erős pályázót a szerepre.

„Nem hiszem, hogy Európa képes lenne arra, hogy a saját valutája legyen a tartalék, mert az államai széthullottak. Nem hiszem, hogy az Egyesült Királyságnak vagy Japánnak megvan a súlya ahhoz, hogy ezt a pozíciót betöltse, bár mind a brit font, mind a jen szabad valuta. Kínának, úgy gondolom, komoly bizalmi problémája van a világ számos országával” – mondta.

Szombaton egy tweetben Kotak megpróbálta tovább pontosítani az amerikai dollárral kapcsolatos megjegyzéseit, kifejtve, hogy a tartalékvaluta túlzott hatalmára utalt. Ez a státusz képessé teszi az ilyen valutát a globális tranzakciók ellenőrzésére, ami olyan helyzetekhez vezet, amikor más országok függővé válhatnak tőle.

„Az (amerikai dollárról) nemrégiben folytatott vitában véletlenül használtam a »pénzügyi terrorista« szavakat, amit szeretnék kijavítani. Úgy értettem, hogy egy tartalékvaluta aránytalan hatalommal rendelkezik, legyen szó akár a nostro-számláról, az 500 bázispontos kamatemelésről vagy arról, hogy a feltörekvő országok dollárt tartanak a likviditás miatt” – írta.