Külföld

Bahmut védői aggódnak, hogy a nyugati szövetségesek belefáradnak a megsegítésükbe

A legsúlyosabb problémát nem az ember-, hanem elsősorban a lőszerhiány jelenti

Továbbra is öldöklő harcok folynak Ukrajnában a Donyeck megyei Bahmut és Marjinka településeknél, ahol az ukrán erők lassú, de folyamatos visszaszorulásban vannak. Ott harcoló ukrán katonák elmondása szerint a legsúlyosabb problémát nem az ember-, hanem elsősorban a lőszerhiány jelenti. Bahmut védői azon félelmüknek is hangot adtak, hogy amennyiben nem sikerül Ukrajnának a következő hónapokban számottevő eredményeket elérnie, akkor könnyen lehet, hogy nyugati szövetségesei leállítják a támogatásokat – írja a hirado.hu.

Bahmut védői aggódnak, hogy a nyugati szövetségesek belefáradnak a megsegítésükbe
Képünk illusztráció
Fotó: MUHAMMED ENES YILDIRIM / AFP

A BBC ukrajnai tudósítója, Jonathan Beale az ostromlott Bahmutban tudott megszólaltatni ukrán katonákat, akik elmondták, hogy milyen nehézségekkel küzdenek és milyen várakozásaik vannak a jövőre nézve – írja a hirado.hu.

Egyikük, Volodimir, azt hangsúlyozta, hogy egy évvel ezelőtt ő és emberei BM–21 Grad rakétavetőjükkel képesek voltak folyamatos tűz alatt tartani az ellenséget, azonban ma már ez nincs így, mert be kell osztaniuk készleteiket. „Nincs elég lőszer a fegyvereinkhez” – magyarázta. Egysége, a 17. páncélos zászlóalj dolga, hogy tűztámogatást nyújtson a városban védekező ukrán erőknek. Szerinte sokkal hatékonyabban is tudnák támogatni bajtársaikat, ha lenne hozzá elég muníciójuk.

Elmondta, Ukrajna már felhasználta saját Grad lőszerkészletét, ezért a más országokból beszerzett rakétákra kell támaszkodniuk, és elsősorban Csehországból, Romániából, valamint Pakisztánból érkezik az utánpótlás. Volodimir arra panaszkodik, hogy a Pakisztánból származó rakéták „nem jó minőségűek”.

Annak ellenére, hogy a közelmúltban modern fegyverek – például harckocsik és más páncélozott járművek – érkeztek, Ukrajna továbbra is nagymértékben támaszkodik a régi, szovjet időkbeli haditechnikára. Az 1970-es években kifejlesztett Buk közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer, amely repülőgépek, drónok és rakéták célba vételére is alkalmas, még mindig Ukrajna egyik legértékesebb fegyvere, amelynek segítségével sikerült megakadályozni azt, hogy Oroszország magabiztos légi fölényt tudjon kiharcolni.

Josef, a Buk parancsnoka azt mondja, hogy az az első számú célpont Oroszország számára, ezért mindent megtesznek, hogy megvédjék. A hosszú járművet a radarkupolával együtt egy mély árokba temették és álcahálóval borították.

A tudósító rákérdezett a katonáknál a hónap elején kiszivárgott titkos amerikai dokumentumok ügyére is. A hírszerzés szerint Ukrajna kifogyóban van a Buk rakétákból, ám Josef szerint ez az információ hamis. Azt azonban elismerte, hogy a rakétarendszer fenntartása embert próbáló feladatnak bizonyul, és hogy töltényekre, illetve alkatrészekre volna szükségük.

Arra, hogy a kiszivárgott dokumentumokban olvasható információk kellemetlenül érintik-e Ukrajnát, így válaszolt: „Miért kellene haragudnunk az amerikaiakra? Azért, mert olyan információkat adtak ki, amelyekkel az oroszok már 20 éve rendelkeznek?” Véleménye szerint Oroszország alaposan ismeri az ukrán fegyveres erők képességeit – olvasható a hirado.hu oldalán.

Amit viszont továbbra sem tudnak az oroszok, az a várható ukrán offenzíva pontos ideje és helye – tette hozzá.

Egy másik Bahmut közeli helyszínen a 80. légi rohamdandár csapatai már használják a Nyugat által szállított fegyverek egy részét: Szerhij és emberei egy brit gyártmányú M119-es vontatott tarackot működtetnek. A katona azonban azt mondta, hogy nekik is be kell osztaniuk a lőszert, átlagosan napi 30 lövést adhatnak le.

„Egyelőre elég emberünk van, de lőszerre van szükségünk. A lőszer a legfontosabb” – állapította meg.

Szerhij szerint, ha az ukrán erők idén támadásba lendülnek, és sikerül területeket visszavenniük, akkor a végső győzelem is az övék lehet. „De ha ez nem történik meg, akkor nem lesz elég erőforrásunk ahhoz, hogy a háborút még öt vagy tíz évig folytassuk” – fűzte hozzá keserűen.

Volodimir úgy látja, Ukrajna kezd kimerülni katonailag és gazdaságilag is, és attól tart, hogy amennyiben nem sikerül idén eldönteni a háború sorsát, akkor a nyugati támogatás meginoghat.

„Aggódunk, hogy nyugati szövetségeseink belefáradnak a megsegítésünkbe” – ismerte be.

Kapcsolódó írásaink