A balti országok külügyminisztériumai bekérették a kínai nagyköveteket

A kínai diplomata pénteken a francia televízióban azt mondta, hogy nincs olyan nemzetközi szerződés, amely meghatározná a volt szovjet köztársaságok szuverén állami státuszát.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter hétfőn az uniós külügyminiszterek luxemburgi találkozójára érkezve közölte: „A három balti állam ma behívatja (Kína) diplomáciai képviselőit, nagyköveteket és (Litvánia) esetében az ügyvivőt, hogy adjanak magyarázatot arra, változott-e Kína álláspontja (az egykori szovjet tagköztársaságok) függetlenségéről.”

Lu Sa-je nagykövet a francia televízióban arra a kérdésre válaszolva, hogy mi az álláspontja a Krím hovatartozásáról, kijelentette: a félsziget történelmileg Oroszország része volt, Nyikita Hruscsov volt szovjet vezető ajándékozta Ukrajnának. Hozzátette: „Még a volt szovjet köztársaságoknak sincs de facto státusuk a nemzetközi jog szerint, mert nincs olyan nemzetközi szerződés, amely szuverén államként rögzítené őket.”

Később az Európai Parlament mintegy 80 képviselője levelet küldött a francia külügyminiszternek azzal a kéréssel, hogy kijelentései miatt nyilvánítsa Lu Sa-jét nemkívánatos személynek az országban.

Franciaország, Ukrajna, Észtország, Lettország és Litvánia megdöbbenését fejezte ki a kínai nagykövet kijelentése miatt. Párizs vasárnap válaszul „teljes szolidaritásáról” biztosított minden érintett államot, amelyek megfogalmazása szerint „több évtizednyi elnyomás után” vívták ki a függetlenségüket. „Ami Ukrajnát illeti, az egész nemzetközi közösség, Kína is elismerte az 1991-es határaival, beleértve a Krímet” - szögezte le a francia külügyminisztérium egyik szóvivője. A szóvivő hozzátette: Kínának tisztáznia kell, hogy az interjúban elhangzottak tükrözik-e álláspontját vagy sem.

A három balti állam és Ukrajna, amelyek korábban a Szovjetunió részét alkották, a párizsi állásfoglaláshoz hasonlóan reagált.