Dzsihadista terrortámadás érte a Wagner csoport bázisát

Maliban megtámadtak egy helyőrséget, amelyben közösen szolgáltak a közép-afrikai állam hadseregének katonái és orosz Wagner PMC-harcosok – jelentette április 22-én a nyílt forrású hírszerzéssel (OSINT) foglalkozó ukrán Infromacionnyij Navigator. A csoport egy videófelvételt is megosztott a Telegram-csatornáján, melyen a támadás utáni pillanatok; néhány kiégett autó, egy benzinkút és házak romjai láthatók.

A Reuters nem sokkal később kormányzati forrásaira hivatkozva pontosította a hírt, e szerint kilenc ember meghalt, több mint hatvanan pedig megsérültek az ország középső régiójában található Sévaré városban, amikor bomba robbant egy katonai tábor és repülőtér közelében. Sévaré lakói elmondták, hogy reggeli imára indultak a mecsetben, amikor kezdetét vette az összecsapás. „Lövöldözést hallottunk. Teljes volt a zűrzavar” – mondta az AP-nek egy helybéli.

A sévaréi repülőtéren a mali biztonsági erők az ENSZ-békefenntartókkal és a Wagner csoporttal osztoznak, onnan irányítják a térség terrorellenes műveleteit. Az Al Jazeera ennek kapcsán emlékeztetett: a támadás néhány nappal azután történt, hogy az ISIS és az al-Kaida társult csoportjai megvetették a lábukat a Mopti régió egyes részein.

Lassane Ouedraogo Wedraogo, a Demokrácia és Fejlesztési Központ Száhel-övezettel foglalkozó kutatója szerint a támadás nagy valószínűséggel a táborban állomásozó Wagner-zsoldosokat célozta. Bár hivatalosan még senki sem vállalta a felelősséget az akcióért, de „minden jel a Dzsama’at Naszr al-Iszlam wal nevű csoportra mutat”, amely heves kirohanásokat intézett az utóbbi időben az oroszok ellen – mondta a katari hírtelevíziónak.

Az egykori francia gyarmat Mali és Párizs kapcsolatai az utóbbi években megromlottak, méghozzá annyira, hogy Emmanuel Macron úgy döntött, sorsára hagyja az országot. Az első francia katonák tíz éve érkeztek, az utolsók tavaly augusztusban távoztak, legalábbis afrikai szemszögből megszégyenülten, ugyanis képtelenek voltak békét teremteni. A „Barkhane hadművelet” mérlege tényleg lesújtó: sok ezernyi halott, több mint kétmillió menekült, miközben a dzsihadistákat nem sikerült megtörni.

A Wagner PMC tehát lényegében a franciák helyére érkezett. Szükség is volt az erősítésre, mivel a 2400 franciát hamarosan a németek is követik, akik tavaly – másokkal együtt – úgy döntöttek, kiszállnak az ENSZ MINUSMA-missziójából. Tegyük hozzá: a döntést némi vita előzte meg Berlinben, mivel a zöldpárti külügyminiszter, Annalena Bearbock attól tart, hogy ezzel a lépéssel végleg Moszkva karjaiba lökik Malit.

Az oroszok évek óta tudatosan építgetik a kapcsolataikat Afrikában, ahol a szovjetnosztalgián túl az is a kezükre játszik, hogy nem szokásuk moralizálni. Maliban a polgári igazgatást 2020-ban elsöpörte egy katonai puccs. Az országot irányító junta azóta számtalan bírálatot kapott a Nyugattól a legkülönfélébb emberi jogi jogsértések miatt. Ezzel szemben Moszkva nehézfegyverekkel, repülőgépekkel, helikopterekkel, katonai tanácsadókkal és kiképzőkkel támogatta az új kormányt, amely cserébe határozottan kiállt Oroszország mellett az ENSZ-ben.

Hogy hány Wagner-harcos vesz részt a harcokban, nem tudni, a számukat több százra becsülik, s az elhúzódó ukrajnai háború ellenére sincs hír a keret csökkentéséről. Sőt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter februári útja során bejelentette: Moszkva fokozza az afrikai államnak nyújtott katonai támogatást, és minden segítséget megad Malinak az iszlamisták legyőzéséhez.