Külföld
Hemzsegnek a nyugati nagyvárosokban a kínai titkosrendőrök?
Az amerikaiak szerint a kínai negyedben őrizetbe vett személyek összefüggésbe hozhatók a kínai rendőrség illegális műveletével
Az amerikai igazságügyi minisztérium közölte, hogy letartóztattak a hatóságok két kínai állampolgárt, mert összeesküdtek a kínai kormány ügynökeiként. Szerintük a két kínai együtt dolgozott az első tengerentúli rendőrőrs létrehozásán az Egyesült Államokban, méghozzá a kínai közbiztonsági minisztérium megbízásából.
A kirendeltséget tavaly ősszel „deaktiválhatták”, miután az érintettek tudomást szereztek arról, hogy az FBI vizsgálódik az ügyben.
Ezzel egy időben negyvennégy személyt – köztük a kínai közbiztonsági minisztérium negyven tagját és a kínai kibertér-felügyelet két tisztviselőjét – vádolták meg azzal, hogy hamis közösségi médiafiókokat hoztak létre és használtak annak érdekében, hogy zaklassák és megfélemlítsék a külföldön élő kínai disszidenseket, és megpróbálták elnyomni véleményüket.
Az ügy a minisztérium szerint rávilágít arra, hogy Peking egyre messzebb merészkedik a tengerentúli műveleteiben, valamint azt is megmutatja, hogy Kína milyen mértékben tud befolyásolási akciókat folytatnia a nyugati országokban, amivel megsérti azok szuverenitását.
A biztonsági szervek Európa- és Amerika-szerte több mint száz olyan létesítményt vizsgálnak, amelyeket a kínai biztonsági apparátushoz köthetők
– írja a Politico.
A spanyolországi székhelyű Safeguard Defenders nonprofit érdekvédelmi szervezet szeptemberben közzétette a kínai közbiztonsági minisztérium titkos adatait, amelyekből kiderült, hogy Peking az „első körben” harminc rendőrségi szolgálati helyet létesített 21 ország 25 városában. Decemberre az érdekvédelmi szervezet adatai szerint az ilyen létesítmények száma több mint százra nőtt, többek között az Egyesült Államokban, Kanadában, Nigériában, Japánban, Argentínában és Spanyolországban.
A brüsszeli lap úgy véli, az állomások „civil fedezetet” nyújtanak a kínai kormány olyan műveleteihez, amelyeket a kínai diplomaták túl kockázatosnak tartanak.
A nagyszámú kínai és ázsiai közösséggel bíró városrészekben olyan támaszpontokat biztosítanak, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek az ügynökök viszonylagos rejtettségben tevékenykedhessenek.
A Safeguard Defenders arról számolt be, hogy ezen állomások egyik célja az volt, hogy meggyőzzék a bűncselekményekbe keveredett kínai állampolgárokat, térjenek vissza Kínába.
Az egyelőre nem világos, hogy mennyire kiterjedt a hálózat, és hogy az idézett jelentés, valamint az egyes országok titkosszolgálatainak szimatolása arra késztette-e Pekinget, hogy a lelepleződés elkerülése érdekében „visszavágja” a programot.
Európában Alessandra Basso olasz EP-képviselő decemberben az Európai Bizottságnál érdeklődött afelől, hogy létezik-e uniós szintű stratégia az ilyen rendőrőrsök felderítésére és tevékenységük megszüntetésére. Josep Borrell, az EU külügyi vezetője a múlt hónapban közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, az uniós tagállamok saját maguk kell hogy foglalkozzanak az üggyel.
A Politico szerint pontosan ezt teszik, ám csak korlátozott sikerekkel. A német kormány a múlt hónapban hozta nyilvánosságra, hogy Peking nem hajlandó eleget tenni Berlin azon követelésének, hogy zárják be az országban található két törvénytelenül működő kínai rendőrőrsöt.
A görög rendőrség decemberben jelentette be, hogy hasonló ügyet vizsgálnak Athén belvárosában. A holland média októberben két illegális kínai rendőrsőrs létezéséről számolt be, amit Peking visszautasított. Végül az ír kormány is rendelt már el hasonló létesítmény bezárását Dublinban.
Vannak, akik szerint ez nem elengedő a probléma nagyságrendjét tekintve. Sok európai kormány egyáltalán nem veszi komolyan ezt a kérdést – fogalmazott például Laura Harth, a Safeguard Defenders kampányigazgatója. Harth bírálta, hogy az érintett országok nem nyilatkoznak egyértelműen az ilyen műveletek jogellenességéről, a tevékenységek elleni intézkedésekről, és az ezzel összefüggő vizsgálatokról.
A Politico rávilágít, bonyolítja a helyzetet, hogy ilyen akciókat több országban is legális módon lehet végrehajtani (pl. Olaszországban, Horvátországban és Szerbiában) olyan megállapodások révén, amelyek lehetővé teszik kínai rendőrök állomásoztatását és bevetését. Ezek a kínai rendőrök a helyi kollégákkal közös járőrözést folytatnak azokon a területeken, amelyek nagyszámú kínai turistát vonzanak. Uniós törvényhozók által kiadott nyilatkozat szólít fel arra, hogy a tagországok vizsgálják felül az ilyen jellegű megállapodásokat.
Nagy-Britanniában, ahol a hírek szerint legalább három kínai rendőrállomás működik, a hatóságok nyomozást folytatnak
– közölte szerdán Chris Philp államminiszter. A kérdés fél évvel ezelőtt már a brit alsóházban is felmerült, azonban akkor az ügy annyiban maradt.
Peking tagadja, hogy törvénytelen tengerentúli rendőrőrsöket működtetne, és ragaszkodik ahhoz, hogy „szolgáltató központokat” állított fel, amelyek célja, hogy a külföldön tartózkodó kínaiak adminisztrációs ügyeit segítse, például megújíttathatják itt a jogosítványukat.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Wang Wenbin rágalomnak nevezte az amerikai állításokat, szerinte nem léteznek a szóban forgó „tengerentúli rendőrőrsök”.
