Külföld

Fogytán van az ázsiai birodalmak türelme

Miért közeledik egymáshoz már vagy másfél évtizede Kína és Oroszország? Miért zárkózott fel mögéjük csendestársként a világ legnépesebb demokráciájaként ismert India? Miért maradt magára az USA? – sorolja a kérdéseket legfrissebb Facebook-bejegyzésében Robert C. Castel, aki úgy véli: a válasz ezekre a kérdésekre az idő geopolitikájában keresendő.

Fogytán van az ázsiai birodalmak türelme
Robert C. Castel
Fotó: AFP

„A kutatásnak, amivel jelenleg foglalkozom az a tézise, hogy a kapocs, ami az eurázsiai és a két ázsiai nagyhatalmat összeköti, az a közösidő-percepció. Mindhárom nagyhatalom úgy érzi, hogy az idő nem az ő malmára hajtja a vizet, hanem az Egyesült Államoknak dolgozik” – írja az izraeli biztonsági szakértő, felhíva a figyelmet arra, hogy a három eurázsiai kolosszus, Oroszország, India és Kína számára a jövő a demográfiai és politikai hanyatlást jelenti.

Velük szemben az USA, és a hozzá legközelebb álló angolszász szövetségesei, kivétel nélkül egy demográfiai szempontból optimista jövő elé néznek – teszi hozzá megjegyezve, hogy a mennyiség nem feltétlenül jelent egyet a minőséggel.

A triumvirátus, miként Castel a három államra utal, és az iráni szövetségesük szeretnék megváltoztatni a globális status quót, de szerinte erre a kedvezőtlen népesedési folyamatok miatt napjainkban van a legjobb esélyük, később már nehezebb lenne sikerre vinni a nyugati hegemónia megtörésére irányuló politikát.

„Mindebből az következik, hogy nyugodtan szögre akaszthatjuk azokat a kopottas nyugati kliséket, amik a geopolitikai szempontból türelmes ázsiai civilizációkról szólnak. A türelem ugyanis pont az a luxus, amit ezek a hatalmak egyre kevésbe engedhetnek meg maguknak” – szögezi le az elemző.

Kapcsolódó írásaink