Külföld
Ursula von der Leyen óva inti az uniót a Kínától való függőségtől
A bizottsági elnök szerint az EU bízik abban, hogy Kína nem szállít katonai felszerelést Oroszországnak
Von der Leyen április 5–7-én tartózkodik Kínában Emmanuel Macron francia elnökkel együtt. Az EB vezetője elmondta, hogy az EU és Kína közötti kereskedelem volumene tavaly napi 2,3 milliárd eurót tett ki, majd hozzátette, hogy az egyenlő feltételek megteremtése érdekében az EU éberebben figyel oda érdekeinek a védelmére és a kínai függőségre.
Ursula von der Leyen hozzátette: a Kínával együttműködő európai cégek kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a kínaiak. „A mai üléseken hangsúlyoztam, hogy foglalkozni kell a függőséggel és az érzékeny technológiák exportjával kapcsolatos egyensúlyhiányokkal és kockázatokkal.”
Hszi Csin-ping kínai elnök azután, hogy tárgyalt Ursula von der Leyennel, kijelentette: Kínának és az Európai Uniónak kapcsolataikban a gazdasági együttműködésre kell összpontosítaniuk, a kölcsönös előnyökre és az eredményekre.
Támogatniuk kell továbbá a gazdasági globalizációt és a kereskedelem liberalizációját, mélyreható párbeszédet kell folytatniuk a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről, és mindkét fél számára elfogadható megállapodásokat kell kötni tárgyalások révén.
Hszi Csin-ping megjegyezte, hogy Kína az EU fontos partnere az olyan problémák megoldása területén, mint az energetikai és az infláció, emellett Kína hozzájárul az EU versenyképességének a növeléséhez.
Kínának nagy szerepe van a béke megteremtésében
Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen szerint Kínának nagy szerepe van az ukrajnai béke megteremtésében, ezért a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásaikat azzal a kéréssel zárták csütörtökön, hogy Peking segítsen helyreállítani a békét Ukrajnában.
Macron és von der Leyen is kifejezte abbéli reményét, hogy Kína nyomást fog gyakorolni Oroszországra: kezdeményezzen tárgyalásokat az ukrajnai konfliktusban. Erről ők maguk számoltak be újságíróknak a tárgyalások után.
Von der Leyen még a megbeszélések előtt nyilatkozva úgy fogalmazott: „Kína nagy jelentőséggel bír Európa számára, kölcsönös függőségekkel és hosszú közös történelemmel”, de hozzátette, hogy „az EU-Kína kapcsolatok összetettebbé váltak az elmúlt években”, és „e kapcsolatok szempontjait meg kell vitatni”.
Hszi Csin-ping azt mondta, hogy a francia elnök látogatása valóban „új impulzusokat adhat” és jobb légkört teremthet Peking Európához fűződő kapcsolatában, Von der Leyennek pedig azt - a bizottsági elnök beszámolója szerint -, hogy beszélni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amikor erre „az idő és a körülmények is megfelelőek” lesznek.
Az unió bízik benne, hogy Peking nem szállít fegyvert Moszkvának
Ursula von der Leyen csütörtökön közzétett sajtóközleményében hangsúlyozta: az Európai Unió (EU) bízik abban, hogy Kína sem közvetlenül, sem közvetve nem szállít katonai felszerelést Oroszországnak.
A bizottsági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy „Kína részéről az agresszor felfegyverzése ellentétes lenne a nemzetközi joggal, és sokat ártana az EU-kínai kapcsolatoknak”.
Von der Leyen kiemelte, hogy Peking állásfoglalása az ukrajnai háborúval kapcsolatban döntő fontosságú az EU számára.
„Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként nagyon nagy Kína felelőssége, ezért elvárjuk, hogy olyan igazságos békéhez járuljon hozzá, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását” - hangsúlyozta von der Leyen.
A bizottság elnöke aláhúzta, hogy kiáll Volodomir Zelenszkij ukrán elnök novemberben előterjesztett béketerve mellett, de üdvözölte Kína nyilatkozatát is, amely szerint elfogadhatatlan a nukleáris fenyegetés vagy a nukleáris fegyverek használata a konfliktusban.
Von der Leyen aggodalmát fejezte az emberi jogi helyzet romlása miatt Kínában, különösen az ujgurok lakta Hszincsiang tartományban, de reményének adott hangot, hogy az újraindított EU-Kína emberi jogi párbeszéd keretében ezeket a kérdéseket is nyíltan meg lehet vitatni Pekinggel.
