Külföld
A lengyel EP-képviselő szerint Zelenszkijnek bocsánatot kellett volna kérnie
Mint ismeretes, a német megszállás (1941. június – 1944. január között) a területen tragikus következményekkel járt. A németek 1942 folyamán csaknem teljesen kiirtották a zsidó lakosságot, a megmaradt lengyeleket (a becslések szerint számuk 30 és 60 ezer főre tehető) az UPA ukrán nacionalista felkelői mészárolták le – emlékezett vissza a Mandiner.
„Számomra csalódást okozott, hogy Zelenszkij elnök úr nem említette a volhíniai mészárlást. Úgy gondoltam, hogy ez egy nagyszerű alkalom lett volna arra, hogy bocsánatot kérjen érte. Az ukrán hatóságok és az ukrán társadalom sem áll készen arra, hogy szembenézzen ezzel a problémával” – mondta Miller.
Arra a kérdésre, hogy ha ő lenne Lengyelország élén, nyomást gyakorolna-e Kijevre, hogy kérjen bocsánatot, Miller így válaszolt:
„Nyilvánosan nem, a háborús kontextus miatt, de magánbeszélgetéseken igen. Egészen határozottan kérném, hogy ne hallgassanak erről a kérdésről, mert ez elől nem lehet menekülni.”
„A válasz mindig is az volt ezekben az ügyekben, hogy ennek most nincs itt az ideje. Soha nincs itt az ideje. És azt hiszem, ez egy nagyon jó idő, mert ma az ukrán társadalom, azt hiszem, jobban tudatában van annak, hogy milyen fájdalmat, vért és mit éreznek a lengyelek. A volhíniai mészárlás ilyen megtisztításának éppen ebben a pillanatban, ebben az időben nagyon mély értelme lenne” – értékelte a képviselő.
