Sorra érkeznek a nyugati fegyverszállítmányok a frontra, 120 milliárdba kerül egy nap háborúzás

Három hete tűzeső hullott Vuledárra. A kelet-ukrajnai várost gyújtóbombákkal lobbantották lángra az oroszok – írta meg a hirado.hu.

A civilek rettegve nézték az ezrével rájuk hulló tűzgömböket. Gyújtóbombák bevetését lakott területen nemzetközi egyezmények tiltják, viszont ezeket a dokumentumokat sem az oroszok, sem az ukránok nem ratifikálták.

A fronton is elképzelhetetlen méreteket ölt a pusztítás. Nemrég jelent meg az a felvétel, amelyen az látszik, ahogy tüzérségi találat ér egy lakóházat. Az épületben néhány pillanattal korábban orosz katonák bújtak el.

„Hiába egyre brutálisabb és véresebb a háború, a tűzszünet és a béke mellett álló országok száma nem emelkedik” – mondta Orbán Viktor néhány napja a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök kiemelte: a Nyugat egyre korszerűbb és pusztítóbb eszközöket ad az ukránoknak, ami fokozza a harmadik világháború veszélyét.

„Meggyőződésem, hogy a világháború veszélye nem irodalmi túlzás. Mikor azt mondják európai meg amerikai vezetők, hogy ha ez így megy tovább, akkor megérkezhetünk a harmadik világháborúba, ez első hallásra hihetetlenül túlzónak tűnő mondat, de ott, ahol én dolgozom, és ott, ahol én látom az eseményeket, ez reális veszély ebben a pillanatban” – mondta a miniszterelnök.

Félő, hogy igaza lesz Orbán Viktornak, fokozódik a háborús feszültség keleten és nyugaton is – erről írt a Mandiner. A portál szerint ugyanis fegyverkezik a Nyugat, miközben hasonló folyamatok zajlanak Oroszországban is.

A hírek szerint ugyanis Moszkva a sokszorosára növelte a hagyományos és a nagy pontosságú fegyverek gyártását. Legutóbb pedig Szlovákia jelentette be, hogy két lépésben a mostani ötszörösére emeli a lőszergyártását, hogy segítse Ukrajnát.

A nyugati fegyverszállítmányok is sorra érkeznek a frontra.

A Szlovákia és Lengyelország által ígért MiG–29-es vadászgépek első darabjait már megkapta Ukrajna, de Varsó arra számít, hogy Kijevnek még lesznek kérései.

Megérkezett Ukrajnába az a 18 darab Leopard 2-es harckocsi és 40 Marder páncélos is, amelyeket még januárban ígért meg Németország. De mások mellett Portugália és Lengyelország is küldött Leopárd tankokat a háborúba.

Nagy-Britannia is folytatja Ukrajna segítését. London ugyanis amellett, hogy Challenger 2-es harckocsikat biztosít Ukrajnának, abban is szerepet vállalt, hogy ukrán katonákat képezzen ki – nagyon rövid idő alatt – a tankok kezelésére. Nem beszélve a szegényített urántartalmú lövedékek átadásáról.

Naponta 350 millió dollárba – több mint 120 milliárd forintba – kerül Ukrajnának és Oroszországnak a háború.

Egy gyalogos felszerelése egymillió forintba kerül. Az oroszok ezt önállóan, az ukránok nyugati segélyekből fizetik – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője az M1-en. Resperger István szerint a brutális költségeket már Ukrajna legnagyobb szponzora, az Egyesült Államok is megérzi, ezért nem meglepő, hogy a Biden-adminisztráció jelezte: mielőbb döntésre kell vinni a háborút.

„Az amerikai pénzügyminiszter is ellátogatott Ukrajnába és ösztönözte az ukránokat, hogy vagy győzzenek, vagy próbáljanak meg minél előbb valami megoldást találni arra, hogy mi lesz ezzel a háborúval. Mert végtelen időig nem lehet évente százmilliárd dollárral támogatni egy országot, hiszen a saját lakosság is ezt megsínyli akár az inflációval, akár az energiakérdésekkel” – mondta.

Az elemző szerint még több nagy hadműveletre kell számítani a közeljövőben, ugyanis az ukránok azt tervezik, hogy az új külföldi fegyverek és a Nyugaton kiképzett ukrán katonák megérkezésével ellentámadást indítanak. Az oroszok pedig a tartalékok hadrendbe állításával várhatóan folytatják a felőrlés taktikáját – olvasható a portálon.