Egy lett hegedűművésznő felmondott, mert nem tiltották be az orosz zeneszerzők műveit

A lett Sinfonietta Riga állami kamarazenekarban kialakult vitát múlt pénteken a lett televízió (LTV) Kultúrsokk című műsora hozta nyilvánosságra. Az érintett személy Marta Sparnina zenész, aki 2009 óta tagja a zenekarnak. Alig három évvel az ő csatlakozása előtt alapították a zenekart, amelynek művészeti vezetője az alapítás óta Normunds Schne volt.

Sparnina kifogásolta, hogy Schne orosz zeneszerzők zenéjét választotta a zenekar programjába.

„Orosz zenét választunk a turnéinkra, és ezzel – akarva vagy akaratlanul – népszerűsítjük ezt a kultúrát egy olyan időszakban, amikor szerintem el kellene azt hallgattatni” – magyarázta.

Schne elutasította a felvetést, és a zenészekkel tartott csoportos megbeszélésen világossá tette, hogy a program rajta múlik.

„A repertoárról elvileg nem folytatunk kollektív megbeszélést. Az emberek tudják, hová jönnek dolgozni. Ismernek engem, és tudják, hogy milyen elvek alapján választom ki a repertoárt” – mondta.

A Sinfonietta Riga nem ad elő semmit, ami a Kreml-rezsimmel való együttműködésen alapul, vagy (Vlagyimir) Putyin orosz elnök uralmát dicsőíti” – tette hozzá Schne.

Az LTV szerint Sparnina eredetileg arra törekedett, hogy a Sinfonietta Riga tagja maradhasson, de engedélyt kapjon arra, hogy fizetés nélküli szabadnapokat vegyen ki, hogy ne kelljen orosz zenét előadnia. A vezetőség elutasította a kérését arra hivatkozva, hogy ez rossz precedenst teremtene. Legközelebb például egy evangélikus bojkottálhatna hasonló okokból egy katolikus templomban tartott előadást – magyarázták.

A jelentés szerint Sparnina a többi zenész között talált némi támogatásra: egy csoportos csevegésben 11-en mondták, hogy az ő oldalán állnak, nyolcan megvédték az orosz kultúrát, hárman pedig azt mondták, hogy a zenekar betilthatja a modern orosz művészek műveit. A Sinfonietta Riga 34 előadót sorol fel a honlapján. Az LTV közölte, hogy nem számít arra, hogy mások is követik a hegedűs példáját.

Moszkva 2022 februárjában indított ukrajnai katonai műveletét követően egyes nyugati országokban felhívások hulláma indult meg, hogy megtorlásként „töröljék el” az orosz művészetet. Simonas Kairys, Lettország szomszédjának, Litvániának a kulturális minisztere azt állította, hogy Moszkva fegyverként használja a kultúrát, és „szellemi karanténra” szólított fel.

Lett kollégája, Nauris Puntulis az LTV-nek közölte, hogy az igazgató helyében ő is elhagyta volna az orosz zenét, de azt mondta, hogy nem a kormány feladata ilyen döntéseket hozni.