Külföld
Kína és Oroszország hadat üzent a dollárnak
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping a két állam kapcsolatainak további erősítéséről, gazdasági és külpolitikájuk összehangolásáról állapodott meg
Oroszország stratégiai beszállítója Kínának kőolajból, földgázból, beleértve az LNG-t is, továbbá szénből és villamos energiából. Az atomenergetikai létesítmények építése a tervek szerint halad. Az orosz üzleti élet pedig képes kielégíteni a kínai gazdaság növekvő energiaigényét mind a folyamatban lévő, mind a megállapodás előtt álló projektek esetében – szögezte le Vlagyimir Putyin kedden.
Keleti nyitás orosz módra
Az orosz elnök Moszkvában zárt körű megbeszélést folytatott kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel. Az egyik központi téma a Szibéria ereje 2-projekt, amelynek minden paraméterében megállapodtak a felek – derült ki a RIA Novosztyi tudósításából. A hírügynökség jelentése szerint az új vezetéken keresztül évi ötvenmilliárd köbméter gáz érkezhet Mongólián keresztül Kínába, ami „megbízható, stabil ellátást jelentene Oroszországból”. Vlagyimir Putyin emellett jelezte: Moszkva támogatja Peking tervét – sőt, kifejezetten szorgalmazza, hogy az ázsiai, afrikai és amerikai országokkal folytatott, nemzetközi kereskedelemben jüanban történjék az elszámolás.
Ami az orosz–kínai kapcsolatot illeti, az orosz elnök szerint tovább kell erősíteni a nemzeti valuták szerepét, valamint bővíteni kell a pénzügyi és banki struktúrák kölcsönös jelenlétét. Hozzátette: a két ország közötti kereskedelmi forgalom kétharmadát már jelenleg is rubelben és jüanban bonyolítják le.
Szó esett arról is, hogy Oroszország és Kína munkacsoportot kíván létrehozni az északi-tengeri útvonal tranzitpotenciáljának fejlesztése érdekében, s ezzel párhuzamosan fokozzák az orosz LNG-szállításokat Kínába.
Az informatikai együttműködés is szorosabbá válhat a két állam között. Vlagyimir Putyin elmondta: Oroszország és Kína világelsővé válhat a mesterséges intelligencia és az információs technológia fejlesztése területén, ha összekötik potenciáljukat.
„Gazdag tudományos potenciálunk és termelési képességeink egyesítésével Oroszország és Kína világelsővé válhat az informatika, a hálózati biztonság és a mesterséges intelligencia területén” – fogalmazott, hozzátéve: a technológiai szuverenitás biztosítása kulcsfontosságú az Orosz Föderáció és a Kínai Népköztársaság kiszámítható és megingathatatlan fejlődésének fenntarthatóságához.
Vlagyimir Putyin tágabb értelemben is azt javasolta: „Kövessük a stratégiai ipari partnerség bővítésének és fejlesztésének útját.” Az orosz elnök szavaiból kiderült, hogy Moszkva az élet majd’ minden területén keleti fordulatra készül, illetve részben már meg is tette azt. Összesen nyolc stratégiai fontosságú megállapodást kötöttek a csúcstalálkozón.
A tárgyaláson beszéltek az élelmiszeripari szabályozók összehangolásáról, a kereskedelmi volumen bővítéséről. E tekintetben különösen figyelemre méltó hírek jelentek meg a találkozó idején: az egyik szerint Oroszország 2022-ben 41 százalékkal növelte a mezőgazdasági termékek Kínába irányuló exportját, a másik pedig arról szól, hogy január-februárban az orosz államvasutak 1,9-szeresére bővítette a kínai áruszállítás kapacitását.
A csúcstalálkozón számos dokumentumot is aláírt a két fél, illetve azok stratégiai vállalatai, így például a Rosszatom is hosszútávú, stratégiai partneri megállapodást kötött a kínai atomenergia ügynökséggel.
Dübörög a „hadigazdaság”
Természetesen szóba került a háború is, úgy a kínai béketerv, mint a szankciók kérdése, vagy éppen az a hír, miszerint London kész könnyített urán tartalmú lőszereket átadni Ukrajnának. Ami az utóbbit illeti, Vlagyimir Putyin finoman arra utalt, hogy minden fenyegetésre arányos választ fognak adni, majd hozzátette: „Úgy tűnik, a kollektív Nyugat elhatározta magát amellett, hogy az utolsó ukránig harcolni fognak Oroszország ellen.”
A szankciós politikát a két államfő egyaránt elítélte, szerintük azok ugyanis arról szólnak, hogy a Nyugat tisztességtelen eszközökkel próbálja visszavetni a fejlődésben a versenytársait, és nem szolgálják a béke ügyét.
A Kína és Oroszország közötti kapcsolatok egészséges fejlődési dinamikát mutatnak – így értékelte a két állam jelenlegi kapcsolatait és jövőbeli kilátásait Hszi Csin-ping kínai elnök. „Közös erőfeszítéseinknek köszönhetően az országaink közötti kölcsönös politikai bizalom mélyül, a közös érdekek megsokszorozódnak” – tette hozzá. Ezek után elmondta, az elmúlt 10 évben 116 százalékkal bővült a két ország közötti kereskedelem volumene. A növekedést pedig tovább szeretnék ösztönözni.
Erre Vlagyimir Putyin is utalt, amikor arról beszélt, az Oroszország és a Kínai Népköztársaság közötti kereskedelmi forgalom 2022-ben történelmi rekordmagasságot, 185 milliárd dollárt ért el, és 2023-ban várhatóan meghaladja a 200 milliárd dolláros kereskedelmi volument. „A világjárvány következményei és a szankciós nyomás ellenére” – jegyezte meg csípősen.
Az új világrend őrei
A kínai elnök kitért arra is: Moszkva és Peking minden korábbinál szorosabbra fűzi az együttműködését, erről állapodtak most meg, s ezt tükrözik az aláírt dokumentumok. Hangsúlyozta továbbá, hogy országaik, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, változatlanul elkötelezettek a világszervezet alapokmányán nyugvó nemzetközi rend fenntartása iránt.
„A kínai-orosz kapcsolatok túlmutatnak a kétoldalú kapcsolatokon, és nagy jelentőséggel bírnak a világunk rendjét és az emberiség sorsát illetően” – mondta Hszi Csin-ping, aki az ukrán válság tárgyalásos rendezését szorgalmazta. A két államfő egyaránt ellenezte, hogy egyes országok erőszakkal másokra akarják kényszeríteni az értékeiket, világlátásukat. Ehelyett amellett kötelezték el magukat, hogy minden nép számára biztosítani kell az önazonosságot, tartózkodni kell a belügyekbe történő beavatkozástól.
Ehhez kapcsolódóan közösen szólították fel a NATO-t, hogy hagyjon fel a nemzeti szuverenitás sorozatos megsértésével. Ezzel valószínűleg az Egyesült Államoknak a katonai szövetség támogatásával megvívott törvénytelen háborúira, például Irak 20 éve történt lerohanására utaltak. Oroszország emellett megerősítette: tiszteletben tartja és ragaszkodik az „egy Kína-elvhez”, amelyet egyébként a szavak szintjén Washington sem vitat, csak éppen a tettei ellentétesek annak tartalmával.
A kínai elnök március 20-án érkezett Oroszországba munkalátogatásra, ez volt az első külföldi útja azóta, hogy harmadszor is újraválasztották államfőnek. Hszi Csin-ping hétfőn azt mondta, hogy Peking és Moszkva megbízható partnerek, egy korántsem nyugodt világban. „Kína készen áll arra, hogy szilárdan kiálljon Oroszország mellett a nemzetközi jog védelmében” – tette hozzá. Elég valószínűnek tűnik, hogy idén még egy csúcstalálkozóra kerül sor, amikor Vlagyimir Putyin viszonozza kollégája látogatását Pekingben.
