Hamisítvány az amerikai drón utolsó videója?

Kedden lesz egy hete annak, hogy az amerikai légierő elveszítette az egyik MQ–9 Reaper típusú drónját a Fekete-tenger felett, nem messze a Krím félszigettől. A történtekről mind az orosz, mind pedig az amerikai fél ellentmondásosan nyilatkozott. Moszkva először tagadta, hogy bármi köze lenne az incidenshez, később azonban még ki is tüntették az akcióban részt vevő pilótákat.

Ami az Egyesült Államokat illeti, a névvel és név nélkül nyilatkozó tisztviselők beszéltek lelövésről és ütközésről, valamint arról, hogy ők vezették a vízbe a robotrepülőt, és arról is, hogy az oroszok miatt zuhant le. Így aztán hamar megindult a találgatás: vajon mi történt valójában?

Washington még aznap, március 14-én este előállt azzal, hogy az MQ–9-es elfogására kiküldött két Szu–27-es többször megpróbálta üzemanyaggal lepermetezni a drónt, mígnem egyikük véletlenül belemanőverezte magát a Reaperbe, és az az ütközés miatt lezuhant.

Ennek bizonyítására az USA haderejének európai parancsnoksága kétnapnyi hezitálás után nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyet a robotrepülőgép egyik fedélzeti kamerája rögzített. Ezen az ütközés nem, csak a „kerozinzuhany” és a jel átmeneti elvesztése után az MQ–9-es sérült propellerei látszanak.

A felvételt számos fórumon érte kritika, méghozzá két okból. Sok nézőnek szemet szúrt, hogy a Reaper légcsavarjának lapátai végén sárga festés, kettős csík látható az ütközés – mint már említettük – nem rögzített pillanatáig. A technikai szünet után viszont a lapátok már egyszínűnek tűnnek, az előbb látott sávoknak nyomuk sincs.

A másik érdekesség, amelyre többen felhívták a figyelmet, hogy a drón a videó végén, a propeller nyilvánvaló sérülése ellenére, nem tűnik irányíthatatlannak, stabilan repül, ami inkább azt a korábbi verziót erősíti, miszerint az amerikaiak semmisítették meg az MQ–9-est, nehogy az az oroszok kezére kerüljön.

Hogy a találgatásoknak véget vessen, a napokban rövid interjút adott Magomed Toboljev, az orosz légierő nyugállományú vezérőrnagya egy online csatornának. Toboljev a legjobb berepülőpilóták közé tartozott, olyan típusok tesztelése fűződik a nevéhez, mint a MiG–23М, a MiG–25, a MiG–29, a MiG–31, valamint a Szu–24 és a Szu–27, továbbá részt vett a Buran-, azaz a szovjet űrsiklóprogramban.

Szerinte az egész incidens, legalábbis abban a formájában, ahogy azt az Egyesült Államok tálalta, képtelenség, ugyanis a Szu és MiG többcélú könnyű és nehéz vadászfelderítők, nem rendelkeznek az üzemanyag-kifecskendezés képességével. A Szu–24-es és –34-es vadászbombázók képesek a terhelés csökkentése érdekében üzemanyagot üríteni a levegőben, de a Szu–27-es nem – szögezte le a veterán pilóta.

Bár állítását nem sikerült független forrásból kétséget kizáróan ellenőriznünk, a Magyar Hírlap által megkérdezett haditechnikai és légügyi szakértők nem zárták ki, hogy Toboljevnek igaza van. Mint mondták, ez a funkció valóban nem számít általánosnak a vadászgépek esetében, de még a polgári repülésben sem, szemben a bombázókkal.

Visszatérve a vezérőrnagy megállapításaira: az interjúban az is elhangzott, hogy egy MQ–9 Reapernek össze sem kell ütköznie egy Szu–27-essel ahhoz, hogy lezuhanjon – elég lehet az is, ha az utóbbi kellően közel repül hozzá. Az orosz vadászgép által keltett, többtonnás légnyomás, a hirtelen nyomáskülönbség okozta turbulencia – szólt a magyarázat – akár a drón szárnyait is leszakíthatja.