Külföld

Mélyponton vannak az orosz–amerikai kapcsolatok

Nem történt csúcsszintű orosz–amerikai kapcsolatfelvétel a Krímhez közeli drónincidens ügyében – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerdán újságírókkal.

Mélyponton vannak az orosz–amerikai kapcsolatok
Egy MQ–9 Reaper gyakorlórepülést hajt végre a nevadai teszt- és gyakorlótér felett, Nevadában, az Egyesült Államokban a 2019.11.19-én készült archív felvételen
Fotó: Anadolu Agency via AFP/William Rio Rosado

Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek beszámoltak a történtekről. Az orosz–amerikai kapcsolatok állapotáról szólva azt mondta, hogy „mélyponton” és „nagyon siralmas állapotban” vannak.

„Természestesen minden ország a saját álláspontját fogja védelmezni a párbeszéd során, de Oroszország sosem utasította el a párbeszédet, és most sem utasítja el” – mondta.

Peszkov szerint az orosz védelmi tárca kimerítő magyarázatot adott a történtekre, amelyhez nincs mit hozzáfűznie.

A Pentagon és az amerikai katonai erők európai parancsnoksága kedden arról számolt be, hogy a Fekete-tenger felett összeütközött egy orosz Szu–27-es vadászgép és egy MQ–9 Reaper amerikai felderítő drón. Az amerikai fél szerint a Szu–27-es nekicsapódott az MQ–9-es légcsavarjának, a drón emiatt irányíthatatlanná vált, és az amerikai hadseregnek meg kellett semmisítenie a gépet.

Az orosz védelmi minisztérium a maga részéről azt közölte, hogy kedd reggel egy amerikai drón kikapcsolt jeladóval repült az orosz államhatár irányába a Krím félsziget közelében. A tárca szerint a Reaper repülése irányíthatatlanná vált, ami magasságvesztéssel járt, és a gép „hirtelen manőver következtében” a vízfelszínnek ütközött. A minisztérium szerint az orosz vadászgépek nem használták fedélzeti fegyvereiket és nem léptek érintkezésbe az amerikai drónnal.

A tárca szerda este közölte, hogy telefonon beszélt egymással Szergej Sojgu orosz és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. A kapcsolatfelvétel amerikai kezdeményezésre történt.

A minisztérium szerint telefonos eszmecserét folytatott egymással Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is. A tájékoztatás a részletekre nem terjedt ki.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszország megkísérli a lezuhant amerikai drón roncsainak kiemelését a tengerfenékről. Elismerte: nem tudja, hogy ez megvalósítható-e. Patrusev szerint a drónincidens ismételten az bizonyította, hogy az Egyesült Államok „közvetlen részese” az ukrajnai harci cselekményeknek.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója ugyanennek a csatornának azt mondta, hogy Moszkvának megvannak technikai lehetőségei a roncsok feszínre hozatalához. Azt hangoztatta, hogy az amerikaiak nagyon aktív hírszerző tevékenységet folytatnak a Fekete-tenger térségében, amihez sokféle űr-, vizuális és akusztikus eszközt használnak.

„(Az amerikaiak) teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a különleges hadművelet megkezdése után hadseregünk a Fekete-tenger egyes, közeli övezeteit olyan státuszú övezetnek minősíti, amelyben minden típusú repülőszerkezet használatát korlátozták” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szintén a Rosszija 1-nek.

Lavrov szerint Washington ilyen lépései olyan provokációnak tűnnek, amelynek célja a feszültség fokozása. Hangsúlyozta, hogy minden olyan incidens, amely összecsapást provokál a két nukleáris szuperhatalom között, mindig nagyon kockázatos a globális biztonság szempontjából. Szerinte az amerikai hatóságoknak ezt nem szabad figyelmen kívül hagyniuk.

Anatolij Antonovot, Oroszország washingtoni nagykövetét az incidens miatt kedden bekérették a külügyminisztériumba, ahol a diplomata ismertette Moszkvának a „provokációval” kapcsolatos hivatalos álláspontját. A diplomata egyebek között rámutatott, hogy a drónok segítségével gyűjtött hírszerzési adatokat végeredményben Kijev az orosz hadsereg és területek elleni csapásokhoz használja fel.

Antonov kifejezte Moszkva aggályait az amerikai hadsereg „megengedhetetlen” tevékenysége miatt az orosz határok közelében.

A misszióvezető azzal vádolta meg Washingtont, hogy a közvetlen fegyveres konfliktussal fenyegető, szándékos eszkaláció felé vezeti az ukrajnai konfliktus körüli helyzetet. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a kommunikáció csatornái nyitva maradjanak, és leszögezte, hogy Oroszország nem törekszik a konfrontációra, a pragmatikus, kétoldalú együttműködés híve.

Kapcsolódó írásaink