Moszkva szerint Dánia kizárná Oroszországot az Északi Áramlat felrobbantásának vizsgálatából

„Ez egy machináció, igazi átverés, még csak nem is piramisjáték. Egy olcsó trükk, amelyre véleményem szerint már régóta senki sem vevő, az egészet csak önmaguknak játsszák meg” – fogalmazott a szóvivő.
Zaharova szerint a nyugati országok mindig igyekeznek „eltemetni és eltakarítani” a hasonló történeteket. Szerinte ennek az az oka, hogy „sok pénz forog kockán”. Hozzátette, hogy a csővezetékek felrobbantásának története nem ezzel fog véget érni.

A The Local című angol nyelvű dán hírportál Lars Lekke Rasmussen dán külügyminiszterre hivatkozva arról számolt be, hogy Koppenhága nem fogja megengedni Moszkvának a részvételt az Északi Áramlat csővezetékek elleni robbantásos támadás kivizsgálásában. A tárcavezető arra hivatkozott, hogy országa, valamint Svédország és Németország jogállam, ezért megbízható.    

„Dánia, Svédország és Németország mind jogállam, és a vizsgálatainkban meg lehet bízni” – idézte a portál Rasmussent.

„Megmondtuk az oroszoknak, hogy ezt alaposan ki fogjuk vizsgálni. És ha befejeztük, akkor közölni fogjuk a vizsgálat eredményét” – mondta a miniszter.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden közölte: Oroszország azt javasolta Dániának, hogy alakuljon nemzetközi szakértői csoport a történtek kivizsgálására, de „homályos” választ kapott. Azt is mondta, hogy a Gazprom, amikor a robbantás helyszínére engedték, egy robbanószerkezet antennájának tekinthető tárgyat talált a csőnél, a történtektől mintegy 30 kilométerre.  

Moszkvának nincs módja saját vizsgálati eljárást indítani, mert szakértőit nem engedik az általa terrorcselekménynek minősített incidens helyszínére.

Egy tavaly szeptember végén elkövetett szabotázscselekmény megrongálta a Balti-tenger fenekén lefektetett mindkét orosz exportvezetékpárt, az Északi Áramlat 1-et és az Északi Áramlat 2-t. Az ügyben Svédország, Dánia és Németország vizsgálatot folytat, de még nem jutottak konkrét eredményre.

A robbantásokkal kapcsolatban egymásnak ellentmondó „tényfeltáró” anyagok jelentek meg a nemzetközi sajtóban, az amerikai kormányt, illetve egy ukránbarát, de Kijevvel hivatalos kapcsolatban nem álló csoportot nevezve meg felelősnek. Washington és Kijev tagadta, hogy köze lenne az incidenshez, Moszkva pedig a második verziót valószínűtlennek nevezte.