Külföld
John Aquilino: A globalizációt „a kiújult nagyhatalmi vetélkedés” korszaka váltotta fel
„Attól tartok, hogy a szabályokon alapuló nemzetközi rend a tekintélyelvű rezsimek közvetlen támadása alatt áll” – jelentette ki Aquilino, és bár nem említett egyetlen országot sem ezzel kapcsolatban, felidézte Kína azon törekvését, hogy „megvesse lábát” a Salamon-szigeteken. Peking és Honiara egy évvel korábban kötött biztonsági szövetsége felkavarta a Csendes-óceán déli medencéjének biztonsági egyensúlyát, többen nagyszabású fegyverkezéstől tartanak a régióban.
Aquilino egyebek között arról beszélt, hogy ugyan Washington nem akarja féken tartani Kínát, és konfliktust sem akar az indiai–csendes-óceáni térségben, de támogatni fogja a régiót a tekintélyelvű kormányzatok kényszerítéseivel és megfélemlítéseivel szemben.
Az amerikai admirális szót ejtett a Tajvani-szorost illető biztonsági kérdésekről is, különös tekintettel Peking tiltakozásaira, hogy amerikai hadihajók haladnak el a vízi útvonalon Kína és a kínai vezetés által renegát területnek tartott sziget között. Aquilino megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust, és nem is támogatja Tajvan függetlenségét, ugyanakkor az amerikai hadsereg továbbra is „repülni, hajózni fog, és műveleteket hajt végre” a térségben, ezzel biztosítva az országok szabad hajózáshoz való jogát.
Mindazonáltal megjegyezte, hogy Kínának, amennyiben tartja magát a szabályokon alapuló rendhez, fontos szerep jut a világban, különös tekintettel Észak-Koreára, amely tavaly több mint hetven rakétakísérletet hajtott végre, köztük számos alkalommal interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) is, megsértve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait.
Mint mondta, sokat segítene, ha Peking el tudná tántorítani a phenjani vezetést az ilyen jellegű provokációktól.
