Bővült a halállal büntethető bűncselekmények köre

Hazaárulásért halál, a „terrorista propaganda” terjesztéséért és a „hadsereg rágalmazásáért” pedig börtön járhat a jövőben, miután Alekszandr Lukasenka aláírta a szélsőséges és államellenes bűncselekményekről szóló törvényt. A fehérorosz elnök lépése egyszerre meglepő és mégsem az: meglepő, mert az úgynevezett „kapitális szankciót” Európa-szerte már csak Belaruszban alkalmazzák.

Két másik állam, Orosz- és Törökország ugyan formálisan nem törölte el, de évtizedekkel ezelőtt moratóriumot vezettek be, azaz nem szabnak ki halálos ítéletet, a már kiszabottakat pedig nem hajtják végre. Minszkre mind az Európai Unió, mind pedig más nemzetközi szervek többször próbáltak már nyomást gyakorolni, hogy járjon el úgy, mint Moszkva és Ankara, de Lukasenka mindeddig hajthatatlannak bizonyult.

A halálbüntetés eltörlésével a 2021. évi alkotmányreform idején komolyabban is foglalkoztak. Szergej Dubkov, a közgazdaságtudományok kandidátusa, az Alkotmányügyi Bizottság egyik tagja például amellett érvelt, hogy az alaptörvény a hagyományos, keresztény értékek fontosságát hangsúlyozza, az élet szentségével viszont összeegyeztethetetlen valakinek a kivégzése. Lukasenka viszont azt hangsúlyozta: az alkotmánynak összhangban kell lennie a társadalmi valósággal, és a kérdésben tartott népszavazáson az emberek elsöprő többsége a kapitális szankció megtartása mellett voksolt. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kérdést idővel újra elő lehet venni, és ha az emberek másként döntenek, azonnal eltörli a halálbüntetést.

Tavaly egy referendumon ismét a támogatói kerültek markáns többségbe, és a fehérorosz elnök pár hónappal később máris szigorított a büntető törvénykönyvön: halállal rendelte büntetni a terrorcselekmények és a terrorista jellegű szabotázsakciók előkészületét.

A halálbüntetés eltörlésének folyamata Európában az 1950-es években kezdődött az Emberi Jogok Európai Egyezményének elfogadásával. Az utolsó uniós tagállam, Lettország 2012-ben törölte el a halálbüntetést, amelyet az akkori szabályozás szerint is már csak háborús időkben lehetett volna kiszabni.

Az egyik első úgynevezett abolicionista európai állam Olaszország volt, amely 1948-ban döntött a kapitális szankció eltörlése mellett, azt ugyanis a fasiszta állam egyik „szimbólumának” tartották. Az Egyesült Királyság 1965-ben, Franciaország pedig 1981-ben törölte el a halálbüntetést. Az 1990-es évek elejére pedig a legtöbb nyugat-európai ország követte a példájukat. Az Európai Unió pedig elvi alapállásból ellenzi a kivégzéseket, olyannyira, hogy a tagországok nem szállíthatnak az Egyesült Államokba olyan vegyületeket, amelyeket a méreginjekciókhoz fel lehetne használni.