Külföld
Bajban van az észak-koreai diktatúra, keresik Kim Dzsongun utódját
E hónap első felében Észak-Koreában minden nőnek és lánynak, akit úgy hívtak, mint, a teljhatalmú Kim Dzsongun lányát, meg kellett változtatnia a nevét. Aki tehát Kim Dzsu névre hallgat, annak mára már új nevet kellett választania, különben komoly büntetésre számíthat. A nem mindennapi rendelet már önmagában is feltűnést keltő, de ami még ennél is érdekesebb, az a mögötte megbúvó politikai szándék. Vagyis, miért kell egyedivé tenni a diktátor lányát?
Észak-Koreában már a harmadik generációs Kim uralkodik. A hatalom apáról fiúra szállt, kezdve az 1948-ban, az államalapító Kim Irszennel, majd folytatva Kim Dzsongilel, így jutottunk el Kim Dzsongunig, a mostani diktátorig, aki 2011-ben, 27 évesen vette át a kormányrudat.
A külső szemlélő számára a mindenkori diktátor halála utáni hatalomátvétel zökkenőmentesen ment, sem a hadsereg, sem pedig a társadalom nem mutatott ellenállást. A színfalak mögött azonban nem mondhatni, hogy minden simán zajlott. Minden diktatúra leggyengébb pontja az első számú vezető – aki magát a rendszert testesíti meg –, örökösének a kiválasztása. Nincs ez másként Észak-Koreában sem.
A második generációs Kim Dzsongilel szemben a hadsereg felső vezetése, amely az 1950 és 1953 között zajlott koreai háború veteránjaiból állt, az első perctől kezdve azt nehezményezte, hogy nincs katonai tapasztalata, ellentétben apjával, aki már a második világháború előtt és alatt harcolt a japán megszállók ellen, legalábbis a hivatalos verzió szerint. Kim Dzsongil életkoránál fogva nem rendelkezhetett katonai tapasztalatokkal. Az örökléssel kapcsolatban ez a lehetséges probléma már apjának is eszébe jutott a hetvenes években.
A megoldás kulcsa: mítoszt kell teremteni a Kim család körül. Ezért kitalálták a Pektu-vérvonal legendáját. A Pektu-hegység a koreaiak szent helye, számos legenda forrása. A mesterségesen kreált mítosz szerint az államalapító Kim Irszen a Pektu-hegységből származott. Alkotmányba is foglalták, hogy utódai is csak és kizárólag olyanok lehetnek, akik a Pektu-vérvonalból származnak. Kim Irszen már halála előtt két évtizeddel el is kezdte a társadalom felkészítését, hogy fia hatalomátvétele zökkenőmentes legyen. Ez nagyjából sikerült is, bár a hadsereg felső tisztikarát nem tudta teljesen meggyőzni, de végül is a testület behódolt. A Pektu-legenda, az alkotmányos biztosíték, valamint az, hogy a koreai háború veteránjai már nem voltak aktívak, sokan el is hunytak 1994-re, amikor Kim Irszen meghalt, már elégséges volt a belső hatalmi harc elkerülésére.
Hasonló történt a harmadik generációs öröklésnél is. Kim Dzsongil már annyira „megágyazott” Kim Dzsongunnak, hogy fiatal kora ellenére kérdésként sem merült fel, hogy valaki más legyen Észak-Korea első embere.
Az idő múlásával azonban ismét megoldásra vár az öröklés problémája, mivel Kim Dzsongunnak nincsen fiúgyereke. Úgy látszik, hogy a 39 éves diktátor kifutott az időből. Életkora miatt lehetne még utóda, de kérdés, hogy nem túl jó egészségi állapota mennyi időt hagy még neki. Láthatóan túlsúlyos, és 2020. április 15-én, nagyapja születésnapján nem rótta le tiszteletét az államalapító mauzóleumában. Ez rendkívüli körülményekre utal, minden bizonnyal hirtelen jött betegsége akadályozta meg, hogy részt vegyen a tiszteletadáson.
Kim Dzsongun szemmel láthatóan elérkezettnek látta az időt, hogy gondoskodjon utódjáról. Így, más választása nem lévén – ha az egyenes ági leszármazást akarja követni –, valószínűleg kilencéves lányát jelölte ki a posztra. Az elmúlt hónapokban számos helyen jelent meg apa és lánya, kéz a kézben. Így egy tesztrakéta kilövésénél, sportrendezvényen, katonai díszszemlén. Ez egyértelmű jelzés mindenkinek, mert az ilyen viselkedésnek mindig célja van Észak-Koreában.
Csakhogy van egy óriási probléma. A koreai társadalmat teljesen mértékben a férfiuralom jellemzi. Párt- vagy állami magasabb pozícióban nem található nő, kivéve Kim Dzsongun húgát, Kim Jodzsongont, aki a kommunista párt központi bizottságának tagja. A kormányban nincs női miniszter, csak az egyik külügyminiszter-helyettesi poszton képviselteti magát a gyengébb nem.
Ez a helyzet komoly fejtörést okozhat Kim Dzsongunnak. Esetleges halála ugyanis súlyos választás elé állíthatja az észak-koreai társadalmat és a politikai elitet. Vagy elfogadják a hatalom női öröklődését, és akkor a Pektu-vérvonal győz a hagyományos férfiuralommal szemben. Ha viszont elvetik azt, akkor megint ott lesz a kérdés, ki legyen Kim Dzsongun utódja? Tehát a most regnáló diktátor, a jelek szerint, idejekorán fel akarja „építeni” lányát, saját feladatául tűzhette ki, hogy hátralévő idejében elhárít minden akadályt Kim Dzsu útjából.
