Felháborította az olaszokat a genderpropaganda a Sanremói Dalfesztiválon

Az LMBTQ-propaganda nem először bukkan fel az egykor szebb napokat látott Sanremói Dalfesztiválon, amelyet idén február közepén tartottak, a hagyományoknak megfelelően az Ariston színházban. Mivel az előadók nem egy szakmai zsűri rostáját követően, hanem a dalfesztivál nagy hatalmú igazgatója, Amadeus szubjektív válogatása alapján kaphatnak meghívót, teljesen kiszámíthatatlan, kik, milyen alapon léphetnek színpadra. Ennek megfelelően az idei rendezvény is rendkívül vegyes színvonalú volt, néhány előadó az egykori magyar Ki mit tudokat idéző lelkes amatőr képességekkel is lehetőséghez jutott. Mégsem ez ütötte ki a biztosítékot az olasz közszolgálati televízió, a Rai által közvetített program során, hanem az a genderpropaganda, amely visszaélve a nagy nyilvánosság nyújtotta lehetőséggel, szemérmetlenül jelent meg a képernyőkön.

A több mint tízmillió olasz figyelmét lekötő dalfesztivál egyik előadója, Rosa Chemical nőies mozdulatokat karikírozó vergődés kíséretében adta elő számát, amelynek szövege tökéletes megtestesítője az LMBTQ ideológiájának, s hogy minél jobban megütközést keltsen, a dalnak a „Made in Italy” címet adta, ezzel fokozva a megbotránkoztatást. Ám talán még ezzel sem ért volna el országos visszhangot, éppen ezért a szám végén csókokat dobott az első sorban helyet foglaló, igen ismert repper Fedez felé, majd a színpadról lerohanva Fedez ölébe ugrott, és olyan szexuális mozdulatokat adott elő hosszú másodpercekig, amely minimum 18-as karikát érdemelt volna, végül a színpadra visszatérve erotikus csókolózásba kezdtek.

A műsornak meg is lett a következménye, elsősorban a Rai szerkesztőit és vezetőit érte heves támadás, mert sok szülő úgy érezte, hogy a dal és a mellé összeállított koreográfia rossz hatással lehetett a műsort néző sok millió gyermekre, hiszen a program hagyományosan egy családi esemény az olaszok számára, amit a szülők és gyermekek közösen néznek.

A többség azon háborgott a közösségi oldalakon, vagy a műsorhoz kapcsolódó értékelésekben, hogy a programigazgató, illetve a tévé szerkesztői csendben, kényszeredett mosollyal követték az eseményeket, és senki sem állt a talpára mondván, eddig és ne tovább, ilyen jelenetekre nem készülhettek fel a családok. A lopakodó genderérzékenyítésre pedig sokan nem kíváncsiak, a közszolgálati televíziótól elvárják, hogy legalább előre jelezzék, ha a kiskorúakra kiszámíthatatlan hatást gyakorló jelenetek következnek a műsorban.

A felháborodók egy része arra is kitért, hogy az Ukrajnával történő szolidaritás jegyében fellépő zenekar vezetője ugyancsak megbotránkoztatást keltett, amikor arról értekezett, hogy mindenkit el kell ítélni, aki nem adja életét és vérét Ukrajnáért. A legtöbb olasz ugyanis az együttérzés mellett, nem kíván még nagyobb áldozatokat hozni a háború folytatásáért.