Külföld

Titkos megállapodás állhat a brüsszeli korrupciós ügy hátterében

Még 2018-ban félhivatalos együttműködési megállapodást kötött egy katari kormányhoz köthető szervezettel az Európai Parlament (EP) emberi jogi bizottsága nevében az olasz Pier Antonio Panzeri EP-képviselő (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége). Ez a dokumentum is szerepet játszott a baloldali képviselőket érintő brüsszeli korrupciós botrányban. Az EP döntéshozói által nem ismert dokumentumot a Politico című brüsszeli lap szerezte meg, ismertetve annak tartalmát – írja a hiradó.hu.

Titkos megállapodás állhat a brüsszeli korrupciós ügy hátterében
Eva Kaili
Fotó: AFP/SOOC/Menelaos Myrillas

Amikor 2020 februárjában Eva Kaili, az Európai Parlament azóta börtönben ülő, a brüsszeli korrupciós botrányban kulcsszerepet játszó görög, szocialista alelnöke Katar fővárosában, Dohában, az ötcsillagos Ritz Carlton szállodában egy rendezvényen együtt dicsérte Katar stabilitását és biztonságát Dimitrisz Avramopulosszal, a volt migrációért felelős uniós biztossal (aki egyébiránt kritikátlan migránspártiságáról híresült el – a szerk.), kevesen tudták, hogy az Öböl menti országgal kialakított kapcsolat, s különösen a Katarról megfogalmazott kedvező vélemény kétesztendős „munka” eredménye – írja a Politico.

A Panzeri által alapított Fight Impunity nevű „civil” szervezet 60 ezer eurót fizetett ki Avramopulosznak. Panzerit most azzal vádolja a belga bíróság, hogy ő irányította azt a baloldali EP-képviselőkből álló „négyesfogatot”, amely kiemelkedő szerepet játszott a több száz ezer eurós korrupcióban és pénzmosásban.

Panzeri 2018. április 26-án írta alá a megállapodást az EP emberi jogi DROI-bizottsága brüsszeli ülésén Ali bin Samikh Al Marrival, a katari Nemzeti Emberi Jogi Bizottság (NHRC) elnökével. Az NHRC a honlapján azt állítja, hogy „teljes függetlenséget” élvez a katari kormánytól. A paktum megalapozta a későbbi konferenciákat és a törvényhozók dohai utazásait, amelyek során Katar fedezte a repülőjegyet és a luxusszállodai tartózkodást.

„Ez soha nem történt meg” – jelentette ki a Politico megkeresésére Petras Auštrevičius litván liberális képviselő, aki akkoriban a képviselőcsoportja emberi jogi munkáját vezette. Két korábbi, a bizottságban koordinációs szerepet betöltő európai parlamenti képviselő, a német Barbara Lochbihler (Zöldek) és a francia Marie-Christine Vergiat (Európai Baloldal Pártja) szintén azt mondta, hogy nem emlékeznek ilyen megállapodásra.

A dokumentum mégis létezik, és jól szemlélteti, hogy egy külföldi ország hogyan tudott jelentős kapcsolatokat kiépíteni az uniós törvényhozókkal és az Európai Parlament egyik bizottságával anélkül, hogy valaha is hivatalos riadót fújtak volna az európai intézményben – összegezte a Politico.

Kapcsolódó írásaink