Politico: Az USA nem adja át taktikai rakétáit Ukrajnának, mert attól tart, hogy nem marad elég saját magának

Kijev továbbra is nagyobb hatótávolságú rakétákat és más nehézfegyvereket követel, annak ellenére, hogy a Fehér Ház már 30 milliárd dolláros katonai segélyt engedélyezett a kijevi rezsimnek – írta meg a Politico cikke alapján az oroszhirek.hu.

Az ukrán tisztviselők egy nemrégiben az amerikai fővárosban tartott találkozón értesültek arról, hogy Washington nem tud felajánlani ATACMS rakétákat, mert a Pentagon arra a következtetésre jutott, hogy az átadások „csökkentenék Amerika készleteit, és ártanának az amerikai hadsereg felkészültségének” – jelentette a hírportál.

„Minden csomag esetében mindig figyelembe vesszük a felkészültségünket és a saját készleteinket, miközben biztosítjuk Ukrajnának azt, amire szüksége van a harctéren. Vannak más módok is arra, hogy Ukrajnának megadjuk azokat a képességeket, amelyekre szüksége van a célpontok eltalálásához” – mondta névtelenséget kérve egy magas rangú katonai tisztviselő.

Bár nem világos, hogy hány ATACMS maradt az amerikai készletekben, a fegyvergyártó Lockheed Martin az elmúlt 20 évben mindössze mintegy négyezer darabot gyártott különböző típusokból, amelyekből mintegy hatszázat az amerikai erők a Perzsa-öböl-háború és az iraki háború során használtak fel. E rakéták egy részét a szövetségeseknek is értékesítették, többek között Bahreinnek, Görögországnak, Lengyelországnak, Katarnak, Romániának, Dél-Koreának és Törökországnak.

Mivel Kijev nem tudja közvetlenül az Egyesült Államoktól beszerezni a fegyvert, mérlegeli, hogy felkérje-e e szövetséges országok valamelyikét, hogy biztosítsák az ATACMS-t, amit Washingtonnak jóvá kell hagynia.

Az Ukrajnának történő fegyverszállítások az elmúlt évben megcsappantották az amerikai készleteket, a Javelin és Stinger rakétákból már tavaly márciusban hiányt jelentettek, alig néhány héttel az Oroszországgal való konfliktus kirobbanása után. Február 3-ig Washington legalább 1600 Stinger-rendszert és több mint 8000 Javelint küldött, emellett hatalmas mennyiségű más fegyvert, köztük drónokat, aknavetőket, tarackokat, páncélozott harcjárműveket és több tucat HIMARS rakéta-sorozatvető rendszert.

Az amerikai tisztviselők a fegyverkészletek zsugorodásával kapcsolatos aggodalmak mellett attól is tartanak, hogy az ukrán erők az ATACMS-eket „mélyen orosz területen belüli támadásokra” használnák, tekintettel a 190 mérföldes hatótávolságukra – írja a Politico.

Bár a Fehér Ház egyre nehezebb fegyvereket hagyott jóvá Kijev számára – köztük az M1 Abrams harckocsit –, úgy véli, hogy az orosz földön végrehajtott csapások a Kreml számára a „vörös vonal” átlépését jelentik.

A NATO-blokk sürgette a tagállamokat, hogy „fokozzák a fegyver- és lőszergyártást”, hogy lépést tartsanak Kijev igényeivel, a szövetség vezetője, Jens Stoltenberg pedig hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az ukrán hadsereg „hatalmas mennyiségű” hadianyagot fogyaszt. A Reuters által megszerzett NATO-értékelés szerint a konfliktusnak köszönhetően a szövetség arzenáljai jelentősen megfogyatkoztak, és egy tisztviselő azt mondta a hírügynökségnek, hogy „ha Európa Oroszország ellen harcolna, néhány országnak napok alatt elfogyna a lőszere”.